Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
4. A kollégium szőlőgazdálkodása
A bizottság alapos munkát végzett. Jelentésük alapján jó képet nyerhetünk az iskola szőlőiről, különösképpen az 1815-ös állapotjukról. 153 A pataki „hosszú-hegyi" dézsmás szőlő igen nyomorult állapotban volt. Termésátlaga is ezt igazolja. 1802-ben még 12 hordó, addig 1804-től átlag 4 hordó, 1814-ben csak 1 hordó termett. A szőlő nagyrésze „tövek nélkül" van, de ahol vannak, ott is igen rosszul művelik. 1815-ben nem karózták be és nem kapálták meg. A homlitást sem végezték el teljesen, a gödrök közül hatot nem takartak be. A bizottság eladásra javasolta. A Nagy Király és a hozzácsatolt Szúnyogh-Baranya szőlőt „tűrhető állapotban" találták. A termés azonban itt is csökkent. 1802-ben 105 hordó, 1805ben 50 hordó, 1807-ben 90, 181 l-ben 52, 1814-ben 19 hordó. A szőlőben három kőgátat meg kell erősíteni és a széleket több helyütt ki kell tisztítani. A Kis Király „igen elallyasodott", mivel a felső részén a tövek nagy darabon kiszáradtak és „a perje s más ártalmas gazok rajta erőt vettek." Terméshozama: 1802-ben 13, 1805-ben 4, 1810-ben 5, 1814-ben már csak egy hordó termett benne. Az újhelyi hegyen fekvő „Fekete szőlő" nagyságára nézve akár 100 hordót is megteremhetett volna, de jelenleg csak a szőlő felét használták. Ez a része azonban „mind fájára", mind termésére nézve tűrhető állapotban lenni találtatott." A deputatio ajánlotta a felső részen a gaz kiirtását és szüret után a vizes árkok kitisztítását. Terméshozama: 1801-ben 49, 1802-ben 37, 1805-ben 19, 1811ben 11, 1814-ben egy hordó termett. Az Esztáva nevű szőlőt árendába adták, különben állapota jónak bizonyult. Az erdőbényei szőlők között a legnagyobb (50 kapás) a Bencsik volt, aminek alját középszerűnek, egyébként jónak mondta a küldöttség. Csak két oldalt a gaztól kellett megtisztítani mert ott még plusz 4-5 hordó bor is megteremhetne. 1802-ben 25, 1805-ben 13, 1809-től csak évi négy hordó termett meg. Az Omlás 36 kapás szőlő, „középszerű állapotban" volt, ahol szintén a két oldalt kellett kipucolni. Termése jobb volt, mint a nagyobb kiterjedésű Bencsiké: 1802-ben 69, 1805-ben 18, 1807-ben 42, 1809-től azonban csak 4-8 hordó termett. A 30 kapás Lapos szintén közepes állapotban volt, ahol a perjét kellett kipucolni. 1802-ben 74(1), 1805-ben 21, 1807-ben 36, 1809-től itt is erősen csökkent a hozam: 2-10 hordó között. A 25 kapás Fejérföldü" alább volt a középszerűségnél". Javítására nézve „minden módokon kövérítessen és homlíttasson" - szólt az utasítás. Terméshozama: 1802-ben 49(1), 1805-ben 10, 1807-ben 25, 1808-ban csökkent a hozam, 3-8 hordóra. A pataki és az újhelyi szőlők leírása: B-61. 369-371. p. a többi: B-61. 371-375. p., valamint A. XXXVffl./l 5.568.
