Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)
tos borkezelést elsajátíthattak, ami sok hegyaljai mezővárosi polgárnak és középnemesi családnak adott biztos megélhetést. De bepillantást nyerhettek szüret alkalmával a szőlőművelés, a szüretelés tudományába is. Erre vonatkozóan például a természettan órán bizonyos elméleti ismereteket is tanultak. 57 Mint szüreti gazdák gyakorolhatták azt. A senior körül forgó primariusok pedig betekintést nyerhettek a gazdasági adminisztráció műhelytitkaiba. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert a 19. század folyamán - fôleg a reformkorban - a kis- és középnemesi gazdálkodó családok csak kevesen tartottak külön tiszttartót. 58 Könnyen elképzelhető, hogy a volt (főleg non togatus) pataki diák iskoláit elvégezvén, otthon folytatta apja gazdálkodását. De az is valószínű - amire sajnos nem találtam konkrét adatot - hogy az itt végzett diákok közül néhány egy-egy család vagy uradalom tiszttartója lett. Hiszen gazdatisztet nehéz kapni - írja egy 1840-es évekbeli író, „mert Magyarországban még máig is igen nagy részben csak úgy képződik a gazdatiszt, hogy azon ifjú, ki a diák iskolában semmire sem mehet, minden elméleti előkészület nélkül gyakorlatra valami gazdatiszthez szegődik", ami nem állt másból, mint füzetek rovatolásából, felszolgálásból stb., anélkül hogy valamit is elsajátított volna a gazdaság irányításából vagy a gazdálkodás tudományából. 59 - A reformkorban a kortársak tapasztalata azt mutatta, hogy tiszttartónak igen sokszor gyakorlati idő és elméleti tudás nélkülieket alkalmaztak. 60 Ehhez képest a kollégium gazdaságában működő diákok egyike-másika sokkal több tapasztalatot szerezhetett. A seniori adminisztrációban (contrascriba, primariusok) vagy az aktív termelő munkában (szüreti gazdák, cellista, praebitorok) a gazdálkodás olyan elemi ismereteit kaphatta meg, amit mindenképpen felhasználhatott a későbbi pályafutása során ha nem is lett belőle tiszttartó. De mint a gazdálkodásra rákényszerített lelkész vagy tanító vagy csak családigazdálkodó mindenképpen kamatoztathatta a diáktisztségviselő élményeit. Sőt, gazdálkodásával példát mutathatott a falu parasztsága előtt is. A lelkész és a tanítók esetében fontos megemlítenünk azt a körülményt, hogy javadalmaik jelentős részét éppen az eklézsia földjei, rétjei, szőlői esetleg erdői alkották. Tisztességes megélhetésük érdekében ezeken saját maguknak kellett gazdálkodást folytatniuk. Aztán önkéntelenül is adódik egy olyan párhuzam, amit a kollégium pénzgazdálkodása és Fáy András műve az Első Hazai Takarékpénztár megalapítása között húzhatunk. Fáy András 1793-1798 valamint 1803-1804 között tanult Patakon. 61 Itteni évei alatt bizonyára tudomást szerzett a kollégiumi „bankPéldául: Csengery József: Természetrajz. Sp., 1841. 62-63 p. „9. Szőlőtő". ^Mérei Gyula, im. 96 skk. 59 Veisz Hugó: A gazdatiszt helyzetéről. Magyar Gazda. 1842. 60. szá., 945 h. ^TJo. 1841. 11. szám, 161-166 h. 6l Szinnyei József: Magyar írók . . . m. kötet, 205-206 p.
