Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
1. A kollégium diákgazdálkodásának kialakulása a 9. századig
A senior irányításával tulajdonképpen a praebitor végezte a gazdálkodási teendőket. A törvények alapján már ekkor kirajzolódtak az iskola külső és belső gazdasági egységei. A praebitor főleg a külső gazdaságban tevékenykedett: gondja volt a szőlőművelésre. Felügyelt a borra, a lőrére, a gabonára, a lisztre, az edényekre, kapákra stb. Gondoskodott a gabona beszedéséről és megőrléséről. Aztán végezte a bor eladását és kimérését (vini venditione sive educillatione). 11 A praebitor tevékenysége a 17. században annyira kibővült, hogy tisztét kettéválasztották: tibi és vini praebitorra. 12 Az előbbi a gabonával, az utóbbi a borral és a szőlőkkel foglalkozott. A primahusok mindkettőjüknek segítői voltak a gazdaság különböző részeiben. A senior számadásaiból megtudhatjuk, hogy az iskola fó jövedelmi forrása ekkor a szőlők illetve a bor árulása volt. 13 A gazdálkodás menetében az 1648-as rendszabályok („De Scholis corrigendis") hoztak némi változást, amikor egy „ világi tiszttartó vagy gazda " választásáról szóltak. 14 Tiszte az iskola külső gazdaságára terjedt ki. Emellett „a kegyes adományokból befolyt jövedelmet a gátló akadályok miatt a tanulók kezeléséből kivették" 15 és a tiszttartóra bizták. A pénz belső kezelése azonban továbbra is a senior és a contraseriba kezében maradtak. 1671-ig az iskola gazdálkodási formája változatlan maradt. Fordulatot ebben a tekintetben is a kollégium elüldözése hozott. 1671 után a bujdosáskori gazdálkodásról sajnos nagyon keveset tudunk. A fennmamradt dokumentumok alapján 16 azonban arra következtethetünk, hogy a részeire szakadt iskola külön-külön gazdálkodott Gyulafehérvárott, Patakon, Göncön és Kassán, a bujdosás újabb és újabb állomásain 1704-ig. A gyulafehérvári pataki diákok legfőbb jövedelmét már nem a szőlők adták, hanem a fejedelem mellett a jóltevők és a patrónusok. Jóllehet a későbbi gönci és kassai iskolát is nagymértékben támogatták a patrónusok, de mind a gönci mind a kassai pataki diákok bevételei között megtaláljuk a szőlőket. Valószínűleg ők tartották karban az iskola pataki és bényei szőlőit. "Uo., 62 p. „ ... in oinnibusque non privatum, sed publicum commodum spectaturum, rationemque de perceptis et expensis, vini venditione sive educilletione et omnibus meae fidei creditis bona conscientia redditurum . . ." l2 Az 1621-es törvények csak a praebitorról szólnak. A „vini" és a „libi" praebitor megkülönböztetése későbbi keletű. Lásd: Békefi: Iin. 36 p. ,3 TiREL, K. a I. 24. Az un. marosvásárhelyi matriculában megtalálhatóak a seniori számadások 1631-től. l4 TiREL, „Liber redditum" 159 folio. ,5 Uo. l0 Ezek bővebb bemutatását lásd: ,A sárospataki református kollégium diákjai 1615-1777" című megjelenés alatt lévő forráskiadványomban.
