Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

1. A kollégium diákgazdálkodásának kialakulása a 9. századig

A forrásokból azt is megtudhatjuk,

17 hogy a bujdosás ideje alatt FelsőMagyarország és Erdély protestáns nemesi családjai 1-3 tanuló tartását vállalták magukra. 1705-ben indult meg ismét Patakon a régi falak között az oktatás. 1718ban arról döntött az iskola elöljárósága, hogy provisort választanak. Ez azt jelenti, hogy 1648-ban csak tervezhették a provisor hivatalát de nem állították föl, vagy ezután hamar megszűnt. Mindenesetre 1718-ban feladatát hasonlóan írták körül: ügyelni a szőlőkre, gondoskodni a külső granariumokból és a vinariumokból az életnemű beszállításáról.

18 A 18. században azonban korrekcióra szorult a seniori diákgazdálkodás rendszere. 1726-ban átszervezték illetve módosították a diáktisztségviselők feladatait.

19 A fő indokot a „collegium gazdasági ügyeinek zavaros állapota" adta. Amint a törvény is megjegyezte: arról volt itt szó, hogy a kollégium egyházi és világi fogondnokai „az iskola gazdasági ügyeit folytonos figyelemmel nem kísérhették". Bizonyára ez is közrejátszott „a gazdasági ügyekben kevéssé járatos" senioroknak, hogy „nyilvános sikkasztásokkal tetemes kárt okozzanak". Ezért egyrészt fokozták a senior ellenőrzését, másrészt a külső gazdasági szektor jelentős részét kivették hatásköréből. A leglényegesebb változást a „gazdasági ügyekben jártas algondnok" megválasztása hozta, akinek közvetlenül alárendelték a seniort és más diáktisztségviselőket. Ezzel kívánták kiküszöbölni a főgondnoki ellenőrzés hiányát. Valamint ismét beállítottak egy gazdát, hogy tehermentesítsék a seniort főleg a külső gazdálkodásban. Az 1726-os rendszabályok szóltak még az iskola lényegesebb jövedelemforrásairól: 1. A jóltevők által adott terménybeli adományok. 2. A jóltevők pénzbeli adományai. 3. Az állandó italmérés folytán „borból, serből és égetett borból." A 18. század másik átszervezését Vay József főgondnok reformkezdeményezései hozták 1796-ban,

20 amikor a diáktisztségviselők gazdálkodási hatáskörét pontosabban körülírták és némileg visszaszorították. A 16. századtól a 19. századig a senior vezetésével a diákok által választott tisztségviselők fontos szerepet vittek az iskola gazdaságában. A 18. században viszont a kollégium gazdálkodási teendőinek bővülésével egyre fokozódott ellenőrzésük és felsőbb (kollégiumi és egyházkerületi gondnoki) irányításuk. A tiszttartó, a gazda valamint az algondnok tisztének beállításával fokozatosan 17

TiREL, K. a . I. 24. Részletesen felsorolja ezeket a családokat. 18

Értesítö, 1894/95. S., 1895. 149-156 p. 19

TiREL,A. IV/855-856. 20

Uo. A XXVI./9.544-9.545.