Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
Előszó
lommal szemben! Ehhez hogyan lehet előteremteni a feltételeket, milyen gazdálkodási képlet vagy gépezet segíthet ebben! Nem egy fejlődő országban jelent gondot: hogyan lehet a főváros vonzáskörzetétől távol, kevés állami támogatással vagy anélkül egy virágzó oktatási-komplexumot létrehozni és azt sikeresen üzemeltetni. De tanulságos az is, hogy az iskola diákjait milyen pedagógiai szempontok alapján kapcsolta be az önfentartás munkájába, a gazdasági gépezetbe (főleg a 17-18. századra jellemző ez). Milyen társadalmi (fenntartó) bázist épített maga köré a kollégium? Megteremtvén a „ kollégium a tanuló diáknak - a hálás tanítvány az Alma Maternak" örök egymást segítő körforgását. Végül fölmerül a kérdés: a kollégium valójában egy oktatási intézmény vagy önálló gazdálkodó egység? Melyik a fontosabb tényező? A téma feldolgozásának nehézsége ebből adódik. Mert nem lehet pusztán gazdaságtörténeti szempontok szerint elvégezni a vizsgálódást. Látnunk kell, hogy a kollégium nem hitbizomány, nem középnemesi birtok, nem vidéki magánbank, de nem is állami mintagazdaság, bár mindezekhez hasonlítható. A gazdálkodásból eredő profit felhasználásában mutatkozik meg igazán a különbség: sem egyik sem másik, hanem kizárólag oktatási rendszer, azaz egy iskola. Bármennyire fontos kiemelni a kollégium struktúrájából gazdálkodási rendszerét, mechanizmusát, látnunk kell: mindez másodlagos. Ezért sem lehet elszigetelten vizsgálni a pataki kollégium gazdálkodását. Mindig figyelemmel kell lenni az iskola egészének funkciójára és sajátos „sokarcúságára". 5 A sárospataki kollégium gazdaságtörténetével 1981 óta foglalkozom, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A feldolgozás menetét egyrészt a feltárandó levéltári és könyvtári anyag mennyisége és minősége: másrészt a szakirodalomban - akár a neveléstörténet, akár a gazdaságtörténet területén - a téma újszerűsége lassította. A munkálatok 1988. január elsejével új lendületet vettek, amikor a témához elnyertem a Soros-alapítvány támogatását, amit ezúton is szeretnék megköszönni Soros Györgynek. Elsőként a kollégium gazdaságtörténetének legizgalmasabb periódusát, a 19. századot dolgoztam föl. Itt mondok köszönetet két közgazdász barátomnak: Dr. Koncz Gábornak és Dr. Csuhaj Imrének, akik nemcsak figyelemmel kísérték kutatásaimat, hanem szakmai tanácsaikkal sokat segítettek a téma kidolgozásában. Megköszönöm egykori professzoromnak, Dr. Makkai Lászlónak (aki a gazdaságtörténet jelentőségére irányította figyelmemet) és Dr.Orosz Istvánnak, (aki különösen a szőlő- és borgazdálkodás területén adott hasznos tanácsokat) hogy segítségemre voltak. 5 Uő: Fejezetek a sárospataki református főiskola gazdaságtörténetéből (1850-1860) NF. Bp. 1984.61-70. p.
