Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

10. Gazdasági modellváltás a neoabszolutizmus korában

10.1. A gazdasági élet újjászervezése (1849-1860) 1849. december 31-én lezárták a kollégium kasszáját. Másnap szomorúan állapítja meg a seniori számvevőszék a csődöt. A kasszában mindössze 19 Ft 94 krajcár lapult.

378 Ez bizony kevés a tanárok fizetéséhez, a diákok ellátására és a külső gazdaság fenntartásához. A számvevőszék tagjai világosan látták, hogy a nehézségeket egyre fokozza a beköszöntő politikai helyzet. Számukra az első teendő az önvizsgálat. Mi ennek az csődnek az előidézője? Alig pár hónapos munka után kiderült: ez nemcsak a politikai események, hanem elsősorban a még meglévő régi gazdálkodási rendszer elavultsága miatt következett be. Milyen volt a kollégium „hagyományos" gazdálkodási rendszere, ami a neoabszolutizmus előestéjén került válságba? Az értekezés bevezetőjében már láthattuk: a 16. és a 17. század fordulóján alakult ki az úgynevezett „oeconomica collogi administrant „, azaz a seniori diákgazdálkodási rendszer. Háromszáz éven keresztül biztosította ez a kollégium anyagi alapjait. A 19. század első feléig kiválóan működött, de már ekkor kezdtek megmutatkozni gyengéi. A legnagyobb gondot az egyszemélyi vezetés jelentette. Ugyanis a senior, ebben az esetben a diákgazda egyedül ügyelt a diákköztársaság belső rendje mellett az iskola javaira. Műveltette a szőlőket, kezelte a pénzt, gondja volt a tanárok fizetésére stb. Vagyis hatáskőre kiterjedt az iskola gazdasági életének minden területére. Munkáját segítette az ugyancsak diáktársból lett contrascriba (az ellenőr), és számos beosztottja, a libi et vini praebitor, a pincemester, a szőlőgazda stb. Az Edictum Tolerantiae (1781) azonban előrevetítette a protestáns kollégiumok fejlődését. Ezt meg is hozta az 1790/9l-es alkotmányozó országgyűlés. Az 1791. évi 26. tc. szellemében a pataki kollégium, a szabadabb politikai légkörben, egyszerre elkezdett gyarapodni épületeiben, intézményeiben, diákjainak számában.

379 Ez az iskola gazdasági életének törvényszerű kibővülését hozta magával. A gazdasági szerkezet azonban a régi maradt és várható volt a korábban bevált mechanizmus akadozása. Elsősorban azért, mert az iskolapadból kikerült senior, amikor tisztébe iktatták, még nem sokat értett a gazdaság vezetéséhez. Mire pedig munkáját megszokta volna, jött az új senior és kezdődött minden előröl. Nagyobbrészt ebből adódott, hogy a felduzzadt kamatokat és az adósságokat nem volt idejük maradéktalanul behajtani. így lassan kiürült a kollégium kasszája. Mindezt az 1849-es vizsgálóbizottság jól látta.

380 TiREL, Szvszjkv. 1850-1858. kötet. 33. p. Hörcsik Richárd: A kollégium épületeinek története. Tanulmányok, 262-274. p. TiREL, Ekkjkv. 1851. január 20.; 50. pontja, és B/LXXL 32.632.