Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

9. A kollégium gazdálkodási mérlege 1800-1849-ig

1830-31-ből fennmaradt egy diák számadás könyvecskéje, amiből megtudhatjuk, hogy egy felsőbb diák (akadémiai t .gozatos) szülői segítség nélkül fenn tudná-é magát tartani kollégiumi tanulmányi esztendei alatt! 1830-ban január 1-től december 31-ig 314 RFt 54 krajcárt vételezett be. Ennek az összegnek az 56%-át a legációból, 14,5%-át a diáktisztségéért (szüreti gazda), 19,5%-át meg a kisebb diákok tanításáért szerezte. A következő évben megtudjuk még, hogy ezen kívül testamentumok írásáért és a temetéseken való részvételért is kapott pénzt. Ebből a 314 RFt-ból fedezte ruházkodását (posztóköpeny, gatyamadzag, csizma stb.), lakását és kosztját (kosztra havi 12-17 RFt, a gazdasszonynak 5-10 RFt,) télen a fittest, a tandíjat és a diákéletet kellemesebbé tevő ünnepségeket, a kocsmát, dohány, bor és pálinka vásárlását. Mindezekért 1830. január 1-től december 21-ig 280 RFt-ot adott ki, vagyis még spórolni is tudott. A diákok anyagi fenntartását segítették még a különböző céllal adományozott alumneumok amit minden évben az aratási examen alkalmával a vice curator vezetésével egy deputatio osztott ki. A feltételek közé tartozott a jó tanulmányi és erkölcsi előmenetel, valamint a diák anyagi helyzete. A kollégium az alumneumok címen évente az összes kiadásainak általában a 2,8-9,3%-át fordította a diákokra. Az ösztöndíjak összege és az abban részesülők száma korszakunkban emelkedett. Év

375 1810. 1815. 1825. 1830. 1834. 1844. Az alumneusok száma 41 50 69 61 77 95 Az ösztöndíjakban részesülő diákok évente az összifjúság 4-6%-át tették ki. Végül is korszakunkban az iskola gazdálkodása betöltötte szerepét. A sajátosan felépített gazdasági szervezte többször kényszerült korrekcióra. De a gyakran változó diák tisztségviselők gyakorlatlansága és tapasztalatlansága ellenére is jól működött. Ez a gazdálkodási szervezet jól idomult a reformkori kollégiumi reform mozgásokhoz, törekvésekhez. Éppen ez eredményezte, hogy az iskola a szabadságharc kezdetére - a gyors és dinamikus fejlődés következtében - kinőtte a korábbi diákgazdálkodási formát. A polgárosodó magyar oktatási rendszer magasabb követelmények elé állította a kollégiumot a szabadságharc bukása után, ami természetesen magával vonta gazdasági szerkezetének átalakítását. 374 TiREL, B. LIC./23.364. 375 TiREL, 1810: A. XXXV./13.825; 1815: A XXXVÏÏI./15525; 1825: B. XLVÜJ./20.589; 1830: B. Lm./22.750; 1834: B. LVÏÏ./24.963; 1844: B-62. 347-349.