Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

9. A kollégium gazdálkodási mérlege 1800-1849-ig

2. Az iskola gazdaságára visszafordított összeg. Az oktatás feltételeire fordított összeg - végül is ez az egész gazdaság célja a következő volt: a hivatásos (professzorok és tanárok) és diák (praeceptorok) oktatók fizetése; a diákok ösztöndíjai; az „Új Épület" építése; a régi épületek karbantartása. Ugyanakkor a profitot termelő gazdasági szektorok fenntartására és részbeni fejlesztésére bizonyos összeget vissza kellett tartani. Úgymint: a szőlők művelésére és karbantartására; a gazdasági személyzet - diákok és hivatásosak egyaránt - fizetésére. A következő táblázat mutatja, hogy korszakunkban a kollégium egyre nagyobb összegeket tudott az oktatásra fordítani: Az oktatás feltételeire fordított kiadások Az iskola gazdaságára visszafordított kiadás 1800. év 1829. év 1838. év 32,5% 41.4% 40,4% 56,7% 37,6% 34,0% Az első tétel növekedését a professzorok számának és az alumneumok öszszegének gyarapodása hozta. A gazdálkodásra fordított összeg csökkenése pedig a pénzgazdálkodás előretörésével magyarázható. Tudniillik ebben a szektorban szinte elenyésző ráfordítással sokkal több hasznot lehet elérni, mint például a szőlőknél. A közpénztár mérlege évenként csak átlag 8-10%-os profitot tudott felmutatni. Mégis az oktatás feltételeinek fokozatos - a korszakhoz igazodva - javítása, a kollégium gazdálkodásának igazi mércéje. A professzorok fizetése 1804-ben átlag 200 és 360 MFt között volt (a természetbenieket nem számolva). 1834-re, leszámítva a természetes inflálódását még így is jelentősen emelkedett járandóságuk, ami 360-760 RFt között mozgott, arról nem is szólva, hogy az oktatók száma megnövekedett. A diákok anyagi helyzetét elemezve is megállapíthatjuk a javuló tendenciát. Mert a kollégium egészének a szerkezete és jellege - beleértvén a gazdaságát is - a diákok egy részének megfelelő anyagi lehetőséget adott a tanuláshoz. A szegény kisdiáknak az iskolában való megmaradását az inaskodás tette lehetővé. A felsőbb osztályosoknak az önfenntartáshoz a kollégium a következő forrásokból biztosította a pénzt: 1. A legációkból. 2. A kollégium gazdaságában való részvételért kapott fizetésből. 3. Az ösztöndíjakból. 4. Részben az iskola által adott bizonyos természetbeni járandóságból (gyertyapénz, 1-4 icce bor, 1-2 köböl árpa).