Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
9. A kollégium gazdálkodási mérlege 1800-1849-ig
2. Pénzgazdálkodásból (kölcsönkamat kiadása). 3. Az adományok és jóltevöktől (supplikációk, testamentumok). E három gazdálkodási szektort elég nehéz különválasztani. Mert a pénzgazdálkodás valójában a belső gazdasághoz, ugyanakkor az alapítványok révén a jóltevők adományaihoz is számíthatnánk. A könnyebb áttekinthetőség végett mégis különválasztottuk. Mert külön-külön vizsgálva megkaphatjuk az iskola gazdaságának fejlődési irányát. Az 1800-tól 1849-ig terjedő korszakokban egyértelműen egyre nagyobb szerephez jutott a pénzgazdálkodás, háttérbe szorítva a külső- és belső gazdaságot. Három évet kiragadva jól kirajzolódik ez a tenden1801. év 1831. év 1841. év A pénzgazdálkodás bevétele az iskola összbevételeinek 24% 49,5% 53,5% A külső-belső gazdálkodás bevételei az összesnek 51,4% 23% 13% A külső gazdaság háttérbe szorulását elsősorban a szőlők termésátlagának, a borok árának csökkenése okozta. Az iskola gazdasági irányítása többször felvetette (1815,1835,1844), hogy a szőlőkre fordított pénzt inkább kamatra kellene fordítani. A bevételek harmadik egysége az adományokból tevődött össze. Itt az iskola gazdasági vezetésének inkább mozgósító, szervező tevékenysége domborodott ki. A jóltevők biztos anyagi hátteret jelentettek a kollégium számára, „ez a soha el nem fogyó biztos capitalis." 373 Mi sem mutatja jobban, mint az 1811-14es gazdaáági válság idején, a ,,kegyes jóltevők" segítettek át az iskolát a gazdasági nehézségeken. A jóltevők és a kollégium érdekei egyébként szorosan összefonódtak. A kollégiumnak mindig kellett a biztos anyagi háttér. Ugyanakkor az iskolát támogató családoknak is szüksége volt a kollégiumra. Mert ha nagyobb összegű kölcsönre volt szükségük, itt 6%-os kamatért megkaphatták. Másrészt gyermekeik társadalmi felemelkedését, vagy éppen szintentartását biztosította a FelsőTiszavidék legnagyobb református oktatási központja. A kiadások áttekintésével azt vizsgáltuk, hogy a bevételekből származó hasznot az iskola hová fordította. A kiadások tételei két csoportra oszlanak: 1. Az oktatás feltételeinek biztosítására. A pénzgazdálkodás az interesek és a visszafizetett capitalisok összegét jelenti. A külső és belső gazdálkodás: a bor eladásából, a nyomdából, a malomkőbányából, a tanításpénzből adódott össze. 373 TiREK, Kt. 1544.
