Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
9. A kollégium gazdálkodási mérlege 1800-1849-ig
9. A KOLLÉGIUM GAZDÁLKODÁSI MÉRLEGE (1800-1849) Az értekezés első részében kirajzolódhatott előttünk a kollégium gazdasági szerkezetének sokoldalúsága. Egy-egy részletét vizsgálva: a szőlő- és borgazdálkodása alapján hasonlíthatjuk egy hegyaljai középnemesi kisebb birtokhoz; pénzgazdálkodása után egy takarékpénztárhoz; kocsmája, nyomdája vagy malomkőbányája révén pedig egy korabeli szabadvállalkozó tevékenységéhez. A profit felhasználásában azonban megmutatkozik, hogy lényegében sem egyik sem másik. A gazdálkodásból eredő hasznot az oktatás külső és belső feltételeinek biztosítására fordítja. Végül is az iskola gazdaságának minden szektora ennek volt alárendelve, ezt a célt szolgálta. Az iskola gazdálkodási mérlegét leginkább a generális cassa működéséből lehet leolvasni, noha 1815-től három majd több pénztár is működött. Ha ennek a pénztárnak a bevétel-kiadás egyenlegét vizsgáljuk, még ebben az esetben is nehéz véleményt formálni az iskola gazdálkodásáról. Mert ennek alapján egy kevés profittal dolgozó gazdálkodási intézmény áll előttünk. Csak 1814-ben, 1829-31 között, 1834, 1843, 1845-ben emelkedett a maradvány 3 000 RFt fölé, az összes bevétel 8-10%-ára. Éppen ezért kell az elért eredményeket is tekintetbe venni, hogy válaszolhassunk arra a kérdésre: betöltötte-é szerepét a kollégium (diák) gazdálkodása 1800-tól 1849-ig? Korszakunkban az oktatás belső és külső feltételei egyaránt sokat javultak. Elsőként kell megemlíteni a reformkor legnagyobb kollégiumi vállalkozását az „ Új Epületet", ami a diákok elhelyezésében, a tantermek minőségének javításában hozott eredményt. Nőtt a professzorok és tanszékek száma: 1804-ben öten voltak, a század negyvenes éveiben már 12 oktatót fizetett a senior. Fokozatosan emelkedett a diákok létszáma is: 1820-ban 1403-an jártak a kollégium különböző tagozataira. 371 Közöttük figyelemreméltó a joghallgatók és a teológusok gyarapodása. 1807-ben nyomdát létesítettek, ami szintén az oktatást segítette. Végül meg kell említetnünk azt a reformsorozatot, ami a gimnáziumi és akadémiai tantervek, tananyagok változásában is észlelhető volt. , A 19. század első ötven esztendejét áttekintve elmondhatjuk: a sárospataki kollégium reformkori kiteljesedésének és fejlődésének gazdasági alapjait az iskola gazdálkodása elő tudta teremteni. A bevételeket tekintve a kollégium gazdaságának jövedelme három területről származott: 1. Saját külső és belső gazdálkodásból (szőlők, kocsma, rétek, borgazdálkodás, malomkőbánya, nyomda, tanításpénz). Tanulmányok, 110. p.
