Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

Lévő Korcsmát pinczécskéjével együt 70 Rh; A Csűrt 30; a Kertbe lévő Kis házat 7; a Pályinka házat 50; 2 1/2 őll mélységű kutat 12; a Sövényeket Kapukkal együt (Román 1965:246); 1781: . . . eladta az Maga Majorok közt lévő Épületét (SKL. VP. 9:6); 1781: . . . Micskei János a Báttyának Micskei Ferencznek Szénáját hordván a Majorok-közé ... (Román 1965:255); 1781:... el adta az Maga Majorok közt lévő Épületét . . . (SKL. VP. 9:6); 1797: Majorok köze (SKL. TL); 1799: ... az maga Majorok között Levő Házát . . . eladta . . . (SKL. VP. 9: 385); 1800: Ns. Galgoczi Sigmond Pataki Lakosnak Majorok között való Házának első Szobája pitvarossal együtt . . . egy Esztendőre Arendába vettek . . . (SKL. VP. 9:422); 1802: ... a Majorok között lévő kertjét ... el adta (SKL. VP. 9: 501); 1805: ... a Majorok között lévő kertyét, melly egyfelől Jantó Jósefné, másfelől Magy Szabó Pál Háza szomszédságában vagyon, eladta . . . (SKL. VP. 9:863); 1836: Majorok közi (SKL. TT); 1869: Majorok közi u. (SÁL. XVI-16/76. Népszámlálás); 1922: Majorok köze (Riszdorfer; három utca közös elnevezése); 1929: A régi Majorok köze az adóhivatalig Erdélyi János utca . . . (SÁL. Spatak község képviselőtestületi jkv. 1928-1929). A XVI. század utolsó harmadában nyugat fele megvont védelmi sáncon túl (1. Új utca, Sánc) Patak csak nyugat fele terjeszkedhetett, mert északnyugat felé a Nagymocsár nem engedte. Ebben az időben a Hóstátok (Alsó-, FelsÖhóstát, Héce) annyira beépült lakóházakkal, műhelyekkel, hogy állatok tartására, kerti vetemények tenyésztésére, mezőgazdasági termények tárolására csak kevés lehetőség adódott, az is elsősorban az allodialis birtokok rendelkezésére állott (pl. Alsóhóstát, Kispatak). A XVI. század második felében kezdték a Majorok közét felfogni, mely keletre a Sáncig, vagyis az Új utca kertjeinek lábjáig terjedt. Délen nagyjából a később keletkezett Katolikus temető a határ, nyugaton néhol azon is túl terjedt, északon helyenként elérte a XVII. század végén felfogott Református temetőt (Iskolakert). A kezdetben önkényes foglalást 1693-ban az alábbi módon szabályozták: Majorok kozi 1. Ezen majorok közzi ab antigvo ugy ambialtat(tak) és determináltattak mind az közönséges utczákkal mind az szántó földekkel, hogy azon kévöl nem volt szabad akar kinek majort építeni, vagy major helyt fogni, ha ki peniglen külömben cselekedet volna, bár a maga szántó földén szabadnak nem tartattot. 2. A memoria hominum vei ab ordinatione illae Sessionis, valakik ott birtanak, Laktanak (: a szabad vagy nemes Emberek közzül, vagy ha csak Selér voltis ott Valaky:) semmi némö adózást, szolgálatot optáltanak, minden paraszti onustól immunissok voltak. 3. Ezt mindazon által megh kel tudni, ha valaki a belső Városból (:melj most külső Várnak mondatik:) oda ki ment lakni, a belső-Városba penigh valamely házban csak portioja voltis tartozzot annak munussával (: mint ha Egész házat