Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

mátusoknak, mint Róma az egész katolikus egyháznak. Már nem éppen hízelgő elnevezés, amikor Ady Nagyváradot Peceparti Párizsnak írta, utalván a két város közötti különbségre. Mindenesetre a Bodrogparti Athén a tudomány szeretetét, a tanulás és tanítás fontosságát igyekszik kifejezni, ezért keletkezése a Kollégiumhoz kapcsolódhat. Végső forrása talán Comenius A. J. pataki beköszöntő beszédének egy mondata lehetett. 1650/1919: „Más iskolák előtt ezt a rákóczi-Athenaeumot.. . (helyezzék jobb karba)" (Szombathi-Gulyás-Szinyei 1919:109). A felsorolt néhány példával csak jelezni kívántam, hogy ennek az érdekes névcsoportnak eredetét, keletkezésének törvényszerűségeit jó lenne egyszer közelebbről megvizsgálni. * Végigtekintve városunk nevének nyolcszázados alakulásán érdemes néhány tanulságot levonni. A Potok>Patak hangalaki változás ebben a településnévben a XIV. század első negyedében történt, rendkívül éles határvonallal. Kniezsa (1955:401) megállapítása szerint a patak hangalak 1258-tól fordul elő. Városunk neve tehát nagyjából követte a köznyelvi változást, bár a földrajzi nevek a régiesebb alakot jobban megőrzik. A Vöröstorony és a Perényi-szárny az 1830-as években. A Rákóczi Múzeum Sárospatak könyvtára