Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

1790: Signatum Új-Patak 20 7bris 790 (SÁL. Patak Nr. 4. Loc: 59. Nr. 158); 1818: 1786. Pataknak déli végében a Német-Országból beszivárgott Svábok számára H. József itt is eggy egész úczát épített. . . (TGY. 1818:5:9-10); 1825: Maradván a leg mélyebb Jobbágyi Tisztelettel József falván . . . (SÁL. IV-8/9/1. Úrbéri perek Loc: 198); 1826: .. . József-falva Helységnek azon folyamodására, mellyben azt panaszollya, hogy a földes Urasághoz folyamodván az Urbariom értelmében nékiek competáló Tüzi-fajzásbeli fogyatkozásokban semmi orvoslást nem nyerhettek . . . (SÁL. IV-8/9/1. Úrbéri perek Loc: 198); 1828: Józseffalva Házak száma: 31, Katolikusok 229 . . . Lakosság összes száma: 229 (Nagy 1828:1:444); 1864: Új pataknak is neveztetik, de országszerte Józseffalva név alatt ismeretes . . . (Pesti 1864:1:290); 1784. szeptember 24-én kelt levelében Szentmiklósi Gergely Mátyás kamarai jegyző ezt írja: A Református temető helye: „ . . . a birodalomból jövő telepesekkel való benépesítésre teljesen alkalmas . . . önként és annál készségesebben átengedjük . . ." (Takács Béla szíves közlése) jelenti ki a ref. egyház, mert ugyanakkor az uradalom a mai Református temető helyét rendelkezésre bocsátotta. A sváb telepesek mégsem itt vertek tanyát, minden valószínűség szerint azért, mert nem akartak a még működő temetőre rátelepedni. A megtelepülés 1785 nyarán megtörtént a Hustác és Petrahó (=Bodroghalász) közé, és az előbbihez szorosan csatlakozott. 31 kész házat kaptak, a lakosok száma 150-160 körül lehetett. A közigazgatásilag önálló település századunk első éveiben 52 házra és 304 lakosra gyarapodott, akik közül csak elvétve tudtak németül. 1912-ben közigazgatásilag Sárospatakhoz csatolták (Balassa 1973:310-311). Bodrogparti Athén 1897: Itt született a boldogult (ti. Újlaky István 1842-1897) a bodrogparti Athenaeben 1842. május 3-dikán (Radácsi 1906:175); 1903: Bodrogparti Athén (Adalékok 9:96); 1911: Kacsóh Pongrácz, a kitűnő magyar komponista. . . 1911 nyarán mint közoktatásügyi kormánybiztos látogatta meg a 'bodrogparti Athén'-t (Panka 1927:1:227); 1916: Milyen igazi Bodrogparti Athéné volna itten szülők, tanulók, tanárok, közeliek és távoliak gyönyörűségére, Sárospatak dicsőségére! (Radácsi 1928:213); 1928: Sárospatak, a 'Bodrogparti Athén', a Hegyalja tövében . . . (Harsányi 1928:5); 1979: Négy évszázados kollégiuma a magyarországi művelődés és haladó gondolkozás egyik fellegvárává, a 'magyar Athén'-né avatta . . . pétshy 1979:3). A múlt század elejétől kezdve szokásban volt, hogy egy-egy nem széphangzásúnak ítélt település nevét megváltoztatták. Ezt tette az egykori pataki diák Kazinczy Ferenc Kisbányácskával, melyet a felette magasodó dombról Széphalomnak kezdett mondani és írni. Ez születésének 100. évfordulójától kezdve a hivr talos névadásba is rögződött. Debrecent költők, írók Kálvinista Rómának titulálják, ezzel jelezvén, hogy ez a város olyan fontos a magyar refor-