Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Történeti tanulságok

A kisebb vagy nagyobb betelepülő népközösségek elnevezései megmaradtak. Ezek közül az egyik legfontosabb az 1530-as években Déldunántúlról bevándorló horvátok, akikre Tótszer, Babócsai utca, Szilágyi utca emlékeztet Kispatakon. Bár a beolvadás viszonylag gyorsan megtörtént, de az elnevezések több mint két évszázadon keresztül megmaradtak. A következő hullám 1645-ben a morváké, akik még a horvátoknál is szorosabb egységet képeztek a Hécén. Az Újkeresztyén udvar, Újkeresztyén pince nevek csaknem két évszázadig éltek, pedig néhány évtizeddel betelepülésük után katolikus hitre térítették őket és közösségük teljesen felbomlott. Az Alsóhóstát (Hustác) 1672-től teljesen elhagyott és csak 1687-től kezd újra betelepedni. A jövevények között szép számmal találhatók ruszinok, akik később a görög katolikus egyházat képezték: Cerkó utca, Görög katolikus templom, Görög katolikus temető, Orosz parókia, óhitűek parókiája földrajzi nevek bizonyítják növekvő jelentőségüket. A görögök sohasem voltak Patakon olyan nagy számban, mint pl. Tokajban, szétszórva laktak a városban, ezért földrajzi név éppenúgy nem őrzi emléküket, mint a legyelekét, akiknek nevével pedig elég sokat lehet találkozni a római katolikus anyakönyvekben. A cigányok a XVII. század közepén Kispatakon, a Tótszeren laktak, a század végén már különbséget tettek: magyar és oláh cigányok között, akik különböző vajda igazgatása alatt éltek. Majd Nagypatakon a Tömlöc-, Cigánybástya aljában találjuk őket. Néhány helynév rájuk vonatkozik: Cigánybástya, Cigány sor, Cigány utca. Mindezek a Külsővár északkeleti bástyája alatt helyezkednek el. A zsidók bevándorlása a XVHI. század második felében két irányból erősödött meg: Galíciából az alacsonyabb műveltségi fokon állók, míg Sziléziából a sokkal műveltebbek jöttek. Az utóbbiakból lettek a XIX. század végén a neológok, az előbbi szegényekből az ortodoxok, ök a Cigány sor végében telepedtek meg. A Várkapuval szemben: az Izraeliták ispotálya, ettől északra a múlt század második negyedében épült Kistemplom, mely a II. világháború alatt és után elpusztult. A neológokra emlékeztető épületek: Izraelita fürdő, Izraelita iskola, Zsinagóga. A közös Zsidó temető a XVIII. század második negyedében már megvolt. 1785-ben Alsóhóstát (Hustác) déli részébe 31 sváb családot telepítettek be: ez Józseffalva, más néven Újpatak. Ezek sokáig zárt egységet alkottak, de nyelvüket egy évszázad alatt elvesztették. Különböző népcsoportokra vonatkozó földrajzi neveket elsősorban ott találunk, ahol azok településükben szoros egységet alkottak. A horvátok, a morvák, a ruszinok, a cigányok, a galíciai zsidók, a hustáci svábok, általában egy évszázad alatt a többségi magyarokhoz alakultak. Bizonyos különállásukat elősegítették a vallások. A horvátok a reformációt már Patakon érték s na-