Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Történeti tanulságok

gyobb részük reformátussá lett. Az újkeresztyén morvákat a Jezsuiták római katolikus vallásra térítették, csak egy kis töredékük lett református. A ruszinok egységesen görög katolikusok. A józseffalvai svábok valamennyien katolikusok, de mivel Sárospatak lakosságának egy jelentős része katolikus ez nem akadályozta meg viszonylag gyors beolvadásukat. Mindent összevetve az etnikai bevándorlások, melyek több esetben felekezetekhez is kapcsolódtak meglehetősen jól tükröződnek Sárospatak helyneveiben. Ilyen megfigyeléseket a foglalkozásokkal, iparokkal is tehetünk. Ilyen szempontból legrégibb a Varga utca, mely már a XVII. században felbukkan Kispatakon a Bodrog mellett. Ez eredetileg a híd mindkét oldalán követte a folyót, majd jelentőségének csökkenésével, elsősorban a Hídtól északra eső területre korlátozódott. A Kovács utca az észak-déli országút mellett a XVHI. század közepén tűnik fel és váltja fel a XVI. századra visszanyúló Új utca elnevezést. Az Uraság, a Jezsuiták kovácsműhelye és még néhány kovácsműhely költözött ide és ez lehet a névváltozás oka. A Fazekas utca a Héce keleti felében észak-déli irányban ugyancsak a XVHI. század közepén egyesíti egyre jobban a fazekasműhelyeket, melyeknek egy része korábban Kispatakon működött. Más kézművesek nem alkottak földrajzilag ilyen egységet, ezért egy helyre történő településük nyomát nem sikerült felfedeznem a helynevekben. Tudjuk pedig, hogy különösen Hécén nagy számban dolgoztak kőfaragók, sok bodnár, kádár is akadt, hiszen a szőlő feldolgozásához, a bor tartásához nagyon sok faedényre volt szükség. A szellemi foglalkozások közül a Kollégium udvarának déli részéhez csatlakozó Pap sort kell megemlítenem a XVTI. századtól. Ennél sokkal későbbi a Szentnegyed, mely a Külsővárban három szerzetesházra utal. A legnagyobb történeti múltú építészeti objektum a Pataki vár, mely rendkívül sok részelnevezést őrzött meg a különböző évszázadokból. A bástyák közül a következőket: Cigánybástya, Konyhabástya, Középbástya, Mezei Mátyás (Máté)-bástya, Oroszlánbástya, Tömlöcbástya, Újbástya, Veresbástya, ehhez járul még a Torony, későbbi nevén Vöröstorony és az azt körülvevő Párkány (Olaszbástya). Rendkívül gazdag a különböző ház- 'szoba' és palota- 'terem' funkciót tükröző vagy éppen jelleget kifejező elnevezése is. Érdemes megjegyezni, hogy a XVI. század közepi olasz várépítészetnek az elnevezésekben nem igen találjuk nyomát, viszont a XVH. században a német hatás kétségtelenül jelentkezik: Cajgház, Sánc, Sorompó sorakozik fel a régebbi Bástya, Torony mellé. A Váron kívül a Collegium (Kollégium) adta Patakon a legtöbb földrajzi nevet. Ezek jelentős része magához a központi telkéhez kapcsolódott. A legrégebbiek jelképes elnevezést kaptak: Anababtista sor, Fazekas sor, Huta, Trója, míg mások az adományozó nevét viselték: Patay-ház, Katona sor, Beleznay sor, Berna sor. Némelyik külső vagy belső megjelenésére utalt: Cigány sor, Paradicsom sor, Csengetyü sor. Mindehhez járul még ezekben és az Új Kollégiumban, más néven