Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Történeti tanulságok

TÖRTÉNETI TANULSÁGOK Sárospatak várában, városában és nagyhírű Kollégiumában sok jeles történeti személyiség megfordult és azt várnánk, hogy ez valamilyen formában a föld­rajzi nevekben is visszatükröződik. Az adatok azonban nem ezt bizonyítják. Az Árpád-kortól kezdve királyok és családjuknak tagjai, jeles hadvezérek jártak itt, de egyetlen koruk bol i név sem maradt fenn. Az általam vizsgált kor­szakban a Pálócziak, a Perényiek, a Dobók, Lorántffyak, majd a Rákócziak, nemcsak az ország vezető, hatalmas családjai, hanem az utóbbiak erdélyi feje­delemséget is viseltek, mégsem neveztek el róluk egyidejűleg vagy közvetlenül haláluk után épületet, utcát vagy intézményt. Hatalmas forrásanyagot átnézve a XVn. századból egyetlen adatot sikerült felfedeznem (1659: . . . pataki Rákóczi collegium . . . ), amikor a Rákóczi-családról nevezték el az iskolát. Úgy látszik, hogy ettől a múlt század végéig a magyar felfogás és a nyelvszemlélet tartóz­kodott. A XVn. század végétől, a XVHI. század elejétől a családi nevet továbbra sem írták ki, csak így jelölték meg: 1707: Urunk Istalo helye, mert mindenki tud­ta, hogy H. Rákóczi Ferencről van szó. Ebben a században gyakran találkozunk ilyen nevekkel: Uraság boltja, Urasági kocsma, Urasági majorság csűrrel, Urasági pince stb. 1858-ban fedeztem fel Bretzenheim majorja elnevezést, mely a Hustác déli felében évszázadok óta a mindenkori földesúr tulajdonát képezte. A családok nevével történő megjelölést, e kivételtől eltekintve, széles kör­ben alkalmazták házak, majorok, kertek, pincék megjelölésére. A Klobusiczky­ház a XVn. század közepéig megy vissza, így szerepel a XVHI. század utolsó harmadáig, ekkortól kezdve Vármegyeháza, a múlt században óbesteri lak, majd Zárda lett belőle. Patay-pince a XVII. század közepén került a család tulajdoná­ba, majd sokan mások birtokolták, de 1763-ban így írnak róla: '. . . eddig az ideig is Patay-pinczének nevezett pinczét . . .' mindenki csak ezen a néven is­merte (Román 1965:176). A fentiekben két jeles emberről van szó, hiszen Klo­busiczky Ferenc prefektusi tisztséget töltött be, míg Patay Sámuel I. Rákóczi György 'secretarianusa'. A ház, illetve a pince több mint száz éven keresztül megőrizte nevüket. A későbbi időszakban a professzorok házának családi névvel történő megjelölése hosszabb időt is megért. A Gortvai-Mz a múlt század második ne­gyedében is előfordult és a bennszülött patakiak ma is így hívják. A Láczay­Szabó ház a XVHI. század második felétől ezen a néven ismert a városban és így nevezik manapság is. Mindezekből megállapítható, hogy a nagy történeti családok nevét az utóbbi évszázadig nem alkalmazták földrajzi nevekben, de a mindenkori vár­urakon túl a többi lakosságét igen, és ezek sok esetben egy évszázad múlva is megmaradtak, némelyik a mai napig is él.

Next

/
Thumbnails
Contents