Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)

Bevezető tanulmány

BEVEZETŐ TANULMÁNY Tokaj-Hegyalja termeléséből, gazdasági tevékenységéből a XVIII. század második felétől a szőlőművelés illetve az ebből származott haszon részesedett a legszámottevőbb hányaddal. Vannak szakemberek, akik Hegyalján a szőlő monokultúráját hangsúlyozzák.

1 Ha e tájat teljes mértékben nem is jellemezte a szőlő ilyetén túlsúlya, de meghatározó, olykor - mint Tokaj esetében is - döntő szerepet játszott mezővárosaink gazdálkodásában.

2 Ennek következtében Tokaj-Hegyalja településeinek legfontoabb árucikke a bor volt. Joggal emlegetik fel - mintegy panaszképpen - a tokaji parasztok 1774-ben az urbárium szerkesztői előtt, hogy „Ezen városnak ház helyek után tellyességgel semmi szántó fölgye az határnak szüki miatt, valamint régenten, úgy mostanában sincsen".

3 Az ekkor szerkesztett urbáriumban 215 házas, továbbá 2 hazátlan zsellér szerepel. Telkes jobbágyok tehát nincsenek a településen. A gazdálkodás e helyzetén majd a Tisza szabályozása (1858), illetve az árvízvédelmi töltések megépítése változtatott, méghozzá igen kedvező irányban befolyásolva a határ művelését. Az 1852-es telekkönyvi előmunkálatok számára készített határfelmérés még a korábbi, bizonyosan a középkorból örökölt természeti, sajátos művelési állapotokat rögzíthette:

4 A tokaji határ megoszlása művelési ágak szerint 1852-ben (1200 négyszögöles holdak) Szántó Rét Legelő Szőlő Terméketlen Összes Hold 48 2245 1427 1480 779 5981 N.-ölek 1125 867 286 730 459 1037 %-ban 0,80 37,53 23,85 24,74 13,02 100 Az, hogy mit is jelentett a tokajiak számára a Tisza szabályozása, a táj (elsősorban is a Taktaköz) árvízmentesítése, az egyértelműen kitetszik az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adataiból: Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethn. 1979. LXXX. 480-491. *Frisnyák Sándor: Történeti földrajz. Nyíregyháza, 1985. 64. ^Takács Péter: Szántó-vető foglalkozás 1774-ben a Tokaj-hegyaljai városokban. (Sajtó alatt.) ^Zemplén Megyei Levéltár, Tokaj város iratai (továbbiakban ZmL.), képviselő test. jkv. 1850-1852. 117. sz.