Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)

Bevezető tanulmány - Ingóságok

gyékény párszárasztó kosarat. Megemlíthetjük még a kenyértartó fedeles kosarat illetve a kenyérhordó kosarat is. A gyúrt tészta készítésének eszköze a nyújtótábla (fájával együtt); ezt a terminológiát az 1800-as évek elején a gyúrótáblával cserélhették fel. Egyszer (64. sz.) a gyúrótábla és a gyúró tekenőcske együtt szerepelt. Ekkor fordult elő először néhány fatál is. Gazdag volt a fém (és egyéb) főző és sütő eszközök választéka is. A tárgyakat minősítő jelzőkből - mint a pergelő serpenyő (31. sz.), pergelő lábas (30. sz.) - a konyhai munkák, az ételkészítés jellegére is következtethetünk. Felbukkannak a nem paraszti rafinált, illetve hellyel-közzel történelminek nevezhető konyha-vitel eszközei. Ilyenek lehetnek az alábbiak: a) A rost, a vas rost. Ez az eszköz lehetett cigány munka (37. sz.), vagy gömbölyű forgó rost is (37. sz.). Sőt arra is történik utalás, hogy halsütő rostról van szó (69. sz.). b) Vasnyárs; ide sorolhatók az elég nagy számban szereplő, kisebb-nagyobb méretű hús (talán teljes állat) sütésére szolgáló nyársak. Bizonyosan szabad tűzön vagy parázs fölött folyt a nyársonsütés. c) Brótvány (Bratphanne), pecsenye alá való (exipulus) edényféle, tepsi. Talán a nyárson sütött pecsenye alá helyezhető tepsi volt.

45 d) az effajta, kimódolt technikával kiváló minőségű gyúrt tésztából készített „csigatészta" talán a nyújtótábla-gyúró tábla elnevezés váltáLakó Elemér: Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból. Bukarest, 1983. 141. „Mikor megsütöd a kövér ludat, tégy egy felfogó serpenyőt alája, hogy a zsírja beléfolyjon", Terítő és takaró textíliák Megnevezés Darab Megjegyzés Sütőabrosz Sütő ruha Kenyér abrosz Asztali abrosz Abrosz Asztalkendő Asztal keszkenő Szakajtóruha Szalvéta Törülköző Törlő Konyharuha Zsebbevaló kendő 5 1 31 14 38 3 2 11 2 (veres fejtővel, kékkel) 1 1 (4 nyüstös) 4 (sávos) 31 (sávos, kamuka)