Bencsik János: Tokaj társadalma a tárgyak tükrében 1774-1849 (Sátoraljaújhely – Miskolc, 1993)

Bevezető tanulmány - Ingóságok

sával függhet össze. A táplálkozásból visszaszorult a nyújtott, szárított, tördelt tészta. e) Lúd lelke; néhány alkalommal felbukkan a fém sütő- és főzőeszközök között e tárgy.

46 f) Palacsintasütő; e tejből, tojásból és lisztből (különböző arányban összetett), majd kevert zsíron vagy olajon süthető tészta is elterjedt a városban.

47 g) Érdemes figyelmünkre két konyhai eszköz, amely az első pillanatra összekeverhető. Többször felbukkan a háromláb, amelyet a főzőedények alá helyeztek. „Egy 3 lábú vas serpenyő alá" (64. sz.). Majd pedig a konyhára való vasmacskáról tesznek említést forrásaink (7. sz.). Megjegyzik egyik alkalommal a „tört lábú vasmacská"-t is (31. sz.). Ez nem lehet más, mint a tüzikutya néven is ismert konyhaeszközünk. f) Hurkatöltő; (5 db) egy alkalommal anyagát (bádog) is írták. Ez az arány viszonylagosan alacsony. S ha ehhez hozzávesszük, hogy mindössze egyszer említik a kolbász töltő spitz-et (66. sz.), akkor tényleg kevés szerephez jutottak ezek az eszközök. Pedig tudunk arról, hogy számos pecsenye (és más) árus megélt a tokaji vásárok nyújtotta haszonból. Egyébként is tárgyaink között előfordultak a disznóölő kések, trancsirozókés és húsvágó deszka is. Az ezüst és a cin (ón) evőeszközök túl funkciójukon, már - vitathatatlan - a családok vagyonának részét képezték. Ezért tehát e tárgyakat külön is érdemes vizsgálat alá vetnünk. Természetes, hogy ezüstből kevesebb tárgy készült. 14 ezüst tárgy 36 latot nyomott (65. sz.), továbbá „egy magányos ezüst kanál (és) 3 ezüst nyelű kés és 2 olyan villa" értéke 10 rft 30 krj (54. sz.). Cin eszközök Darab Megnevezés Súly vagy érték Inventárium 3 tál 7 rft 30 krj 71. sz. 3 kanál, kanna 4 rft 12 krj 66. sz. 5 kanál - rft 45 krj 64. sz. 1 kancsó 10. sz. 29+3 tál, tány. kanál 44 rft 37 krj 60. sz. 5 edény 11 rft 35 krj ua. 3 kanál 32. sz. 12 kanál 36. sz. 2 edény 37. sz. szn. eszközök 40. sz. |Talán sajátos nyárs-típus; Viga Gyula erre a következtetésre jutott. Néprajzi Lexikon 4. 157.