Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

BEVEZETÉS

f BEVEZETÉS Mint ahogyan sorsfordító hatásúnak tartják történészeink^" a Mária Terézia nevéhez kapcsolódó, 1767-1774 között végbement úrbérrendezést, éppen úgy egységes a véleményük abban is, hogy az ezen úrbérrendezés során készült iratok a magyar történelemnek páratlan becsű forrásai közé tartoznak. Mindkét állítást el kell fogadnunk: az úrbérrendezés, mint az államhatalom első országos méretű akciója a jobbágyság és a földesurak viszonyának egységes és részletekbe menő szabályozására, majdnem egy évszázadon keresztül, egészen a jobbágyfelszabadításig alapvetően meghatározta Magyarországon a parasztság gazdasági körülményeit. A számszerű adatokat nagy tömegben tartalmazó, egységes szempontok szerint készült és -- Erdélyt leszámítva -- az ország teljes területéről szinte hiánytalanul fennmaradt forrástömeg pedig önmagát kínálja a legkülönfélébb szempontok szerinti történeti-statisztikai feldolgozásra. A történetírás általában jelentőségének megfelelően is kezelte az úrbérrendezést: nem csak az okait, lefolyását, stb. vizsgálták 4 alapos tanulmányok és nem csak a helytörténeti írások elemzik hatását az adott települések életére, hanem a forrásanyag egységes szempontok szerinti kiadására is történtek kísérletek. Sajnálatos módon azonban -- a helytörténeti munkákat nem számítva -- sokkal kevésbé kerültek a figyelem középpontjába az úrbérrendezéshez szorosan kapcsolódó paraszti vallomások, az úgynevezett urbarialis investigation összefüggő, nagyobb területről a legutóbbi időkig csupán Wellmann Imre közölte ezt a forrástípust.^ Pedig különleges értékű iratanyagról van szó, amelynek értékelésére hallgassuk meg Takács Péter szavait: "1767 és 1774 között -- tehát szinte egyetlen történelmi pillanatba sűrítve -- akkor, amikor a külföldről való betelepítések már-már lezárultak, a belső, a lakosságot kiegyenlítő migrációs folyamatok lelassultak, az országra, annak lakosságára nyugalmas, hosszú periódus köszöntött, a korabeli országterület -- Erdély kivételével -- minden vármegyéjének összes községében megjelentek az úrbérrendezésre kijelölt biztosok, maguk elé idézték a községek lakóit... és 9 kérdőpont alapján megvallatták őket gazdálkodásukról, életmódjukról, földesurukhoz való viszonyukról. Nem csak arról tehát, hogy mennyi szántót művelnek, mennyi a rétjük..., hanem a gazdálkodás és megélhetési lehetőségek minden lehetséges moz-