Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

tarthatyuk, rétünkön sarnyút is lehet kaszálni. VI. Hárman a lakosok közül a robotét egyik 10 vonás forintokkal, másik 4 rénes forintokkal, a harmadik 3 vonás forintokkal váltyuk fel, a többi pedig szekérrel, ekével, gyalogul, valamikor valamire parancsol

tatik a földes uraság által, viszik véghez. Ennek szabott rendi nem lévén, jövetelünk s menetelünk bé sem vétetődött. VII. Ez ideig mindenkor a járt földekben lévő búzabul, tavaszbul kilenczedet, az ortásbul hetedet /adtunk/, az király dézmáját pénzzel szoktuk fel váltani, a báránybul, sertésből makkoltatásnak idején tizedet, minden köpü méhtül egy, egy garast, dézmáláskor egy, egy pár csirkét adunk s fizetünk. VIII. Helységünkben két puszta ház hely vagyon, egyik egésznek birodalmában vagyon Kováts Albert Bolyki Pál uramtul, egy félnek pedig Kováts Mátyás Bolyky János uram engedelmibül zálogban, másik felet középső Kováts Mátyás bírja taxára Almási uraktul 2 rénes forintban, kiknek ell pusztulását nem említik. IX. Mi minnyájan jobbágyok vagyunk. Signatum in possessione Disznósd, die 6-ta Julii, 1770. Fő bíró Kováts Mátyás keze x vonása, öregbik Kováts Mátyás keze x vonása, Gál Mátyás keze x vonása, kissebbik Kováts János keze x vonása. /Sigillo et notario carent./ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 332. BORSODSZENTMÁRTON I. Urbáriumunk nintsen, nem is volt. II. Lakosaink közzül nyőltzan egy földes úrnak részéről tizen hét esztendőktől fogva meg alkudván földes urokkal, rabotájokat bizonyos szomszédságban lévő portiójokért váltyák fel 60 rénes forinttal. A' több földes urak részéről a' rabotán kívül semmi pénz beli praestatiót nem adunk, hanem ugyan tsak mégis négyen adnak taxát rabotájukon felől, ki 7 rénes forintot 39 krajcárt, ketten 4 rénes forintot 15 krajcárt, a' 4-dik 5 rénes forintot 6 krajcárt.