Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

III. A' mint fellyebb említettük, köztünk lakos nyóltz gazdán kívül semmi kész pénz beli adózást nem ád földes urának, hanem szokás szerint parantsolatból rabotât teszünk, négyen pedig, a' mint fellyebb fel tettük, taxájokon felül rabotáznak is. IV. Jól lehet határunkban lévő erdőnk földes uraink által tilalmaztattak nevekedésse végett, mind az által szomszédságban lévő földes uraink részéről való erdőben mind tűzi, mind épületre való fánk ekkoráig ingyen volt. Malmunk helyben vagyon, falu szükségére mint egy hat szekér széna termő rétünk vagyon a' földes uraság által ki szakasztva. Marháinknak legelő mezeje ekkoráig annyibul volt, hogy szomszédságban lévő kis puszta és helység határjával földes uraink részéről járhatott. Káros fogyatkozásink azok, hogy szőllő hegyünk nintsen, szántó földeink nagyobb részint hegyessek, a' zápor esső gyakran le horgya, melly miatt gyakrabban trágyáznunk kelletik, némelly szántó földeinket pedig nem is trágyázhattyuk, mivel meredekek. Azt is fogyatkozásunknak tartyuk, hogy a' városok távol lévén, kézi munkával vagy másként pénzt nem kereshetünk. V. Lakossaink szántó földeket 's réteket nem edgy aránt bírván, ki többet, ki kevesebbet, ki miként ortásával szaporíthatja. Ház helyünk is nem lévén köztünk fel osztva, vannak ugyan köztünk, a' kik ötven, hatvan posonyi mérő életet az három nyomásban el vethetnek, vannak ollyanok is, a' kik negyven, negyven öt posonyi mérőt, ollyanok is vannak, kik húsz, húszon öt, harmintz, de ellenben ollyanok is vágynak, kik tíz, tizen öt posonyi mérőnél az három nyomásban többet el nem vethetnek. Szénát is a' szerént ki öt, hat, hét szekérrel, ki három, néggyel, ki tsak egy, kettővel kaszálhat. Olykor sarnyút is, mikor az idő engedi, kaszálhatunk. VI. A' mint már fellyebb fel tettük, egy földes úr részéről nyóltz lakossaink kész pénzül váltyák fel rabotájokat, több földes uraink részekről pedig hol marhával, hol gyalog, szükségekhez képest rend kívül és szám nélkül hajtatunk, és így sem jövetelünk, sem menetelünk bé nem vétetődik. Mint hogy pedig földes uraink munkájára távol esik menetünk, az úr dolgában való létünkkor földes uraink főzelékkel tartanak, és ha egy hátnál tovább esik maradásunk, kenyeret is adnak. VII. Öszi és tavaszi életünkből ekkoráig földes urainknak tizedet attunk, a' juhos gazdák némelly földes úrnak esztendőnként egy juhot