Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

VII. Mink eddig kilenczedet semmibül sem attunk, hanem szemül a ki hogy meg egyezhetett földes urával, annyit adott, ezen kívül a király dézmát 22 forinttal váltottuk meg, a báránbul pedig ki kilenczedet, ki tizedet ád, a sertésbül makkolásnak idején tizedet. Ajándékkal még e' koráig semmivel sem tartoztunk, hanem vannak ollyanok köztünk, akik sem őszi, sem tavasz dézmát nem adnak. VIII. Helységünkben két puszta ház hely lévén, egyikének birtokában tekintetes Plathiné asszony engedelmébül Cseh Mihály /van/, másikának Boza Ferencz az Horváth família engedelmébül. IX. Ezen helység lakossai minnyájan örökös jobbágyok vagyunk. Signatum Nádasd, die 8-va Julii, 1770. Fő bíró Boza Péter keze x vonása. Hitesek Boza Ferencz keze x vonása, Ersik Jóseff keze x vonása. /Sigillo et notario carent./ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 345. BORSODSZENTGYÖRGY I. Urbárium helységünkben még e koráig nem volt. II. Contractusunk nem lévén az urasággal, semmi adózást nem teszünk. III. Az uraságnak sarló pénzt minden sarlótul fizetünk egy egy garast, füst pénzt egyik uraság emberei közönségessen esztendőnként fizetünk 1 rénes forintot, 30 krajcárt. IV. Legelő mezőnk elegendő, erdőnk hasonló képen, amely eddig minden némű szükségünkre, úgy dongát, abroncsot, gerendát és deszkát Egerben is hordani s ell adni szabad volt. Pálinka főzés szabad. Malom határunkban nincsen, két mélföldnire kölletik mennünk őrölni. Korcsmánk, különös rétünk, szántó földünk nincsen; három nyomásra vagyon szántó földeink, de igen soványok, némely helyeken trágyázni sem lehet a hegynek magossága miatt, és azokban a hirtelen zápor esső sok károkat okoz, réteinket is bé önti. V. Három nyomáson némellyeknek közülünk 11, némellyeknek 20, némellyeknek 26 s több, kevesebb köböl alá való földünk vagyon, szénánk 2, 3 s több, s kevesebb szekérrel terem. A midőn tilalomban il