Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

ritkán, az lapos helyeken áztat is. VI. Az mi a robotát, vagy szolgálatot illeti /:az urbáriumon kívül:/, száma nélkül való, kivált amidőn az tekintetes uraság valamely épületet építtet, hol karókot, vesszőköt, szarufákot, gerendákot száma nélkül valókot, követ, meszet, fövényét a négy marhás 4 marhával, a kettő kettővel, a gyalog fejszével szolgáltunk minden jutalom avagy fizetés nélkül. VII. Miótátul fogvást az felséges camara maga keze alá vette ezen dominiumot, mindétig nyolczadot attunk ki a borbul, az az 1 755dik esztendőtül fogva, annak előtte pedig mind borbul, búzabul a tizedet szoktuk ki adni. VIII. Puszta házhelyünk nincsen. IX. A contribuensek többnyire mind szabad elmenetelűek, s szabadossan mindenüvé mehetnek, és nemesek is vannak közöttünk, jobbágyok is egynehányan. Actum possessione Bábony, Die 3-ia Julii, 1770. Fő bíró Tóth Mihály keze x vonása. Törvény bíró Sőregi Márton keze x vonása. Cselényi András keze x vonása. Jászka Márton keze x vonása. Hejczei Mihály keze x vonása. Extradatum per juratum ejusdem cameralis possessionis Bábony notarium Ladislaum Kádas mp. /LS/ BAZmLt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 246. SAJÓBESENYÖ I. Urbáriumunk nintsen. II. Contractusunk sintsen méltóságos földes urunkkal sem robottázásunk, sem adózásunk eránt, ez előtt 30 esztendővel a' jobbágy minden héten 3 nap, a' mi némű munka volt, tartozott szolgálni, az uraság marhájával a' taxás 2 három nap szolgált, a' taxát le tévén egy rénes forintot 30 krajcárt, fél telkes fél annyit. Az említett 30 esztendőtül fogva már fel bomlott a' szolgállásunk rendi. III. Akar jobbágy, akár taxás, minden egész házhelyes gazda egy rénes forintot 30 kajcárt, az fél ház helyes fél annyit mostani bé vett szokás szerint tartozik meg adni. Vannak pedig ollyanok, kik robottájokat pénzül fel váltyák, némellyek fizetnek 10 forintot,