Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

némellyek 15-töt, vannak ollyanok, kik borul alkusznak, ki hogy végezhet az urasággal. IV. Határunkban nem sok hasznunk van, hanem hogy kevés szőllő hegyetskénk vagyon, a' miskolczi piaczhoz fél óráig tartó földre vagyunk, fél hordó bor árendára mint egy 5 szekér szénát termő rétet az uraságnak tartunk, az határunk szinte leg soványabb, malmunk szomszéd határban vagyon, és hogy az Miskolczra járó ország úttyában fel állíttatott egy korcsmának fél esztendőbeli, de igen kevés jövedelmét az uraság ide engedte. Fogyatkozásink azok, hogy se épületre, se tűzi fánk tellyességgel határunkban nintsen, legelő mezőnk oly szűken van, hogy állig élhet marhánk rajta, fogyatkozásunkra van az is, hogy más külső jobbágyoknak határunkban irtatni a' földes uraság enged, mellyel magunk is bírnánk, a' nagy zápor esők is ugyan szántó földeinket meg szokták rontani, de kivált a' Sajónak árja réttyeinkben, hol fűben, hol szénában sok károkat tesznek. V. Egy egész ház helyes gazda kukoricza, kender földen kívül 10 köböl a' három nyomásban, a' fél telkes gazda fél annyit, jó időben négy szekér szénát és kettőt a fél telkes. Vagyon ollyan, a' ki egy szekérnél többet nem kaszál, sarnyút pedig nem kaszálhatunk réteinken . VI. Nem lévén robottánknak száma meg határozva, a' hogy a' méltóságos uraság szüksége hozta magával, hol szántani, hol trágyát hordani, hol erdőre menni, hol szekerezést tenni, életet, szénát hordani, kaszálni, gyűjteni, boglyázni, egy szóval valamint a' szükség hozta, már négy marhával, már öszve fogva mással, hol gyalog, hol szekérrel, egy hétben hol egy\ hol több napot, néha egész hetet is, már az itt levő szőllőkben, már az Hegy allyaiban dolgoztunk, úgy, hogy annak napját meg mondani nem lehet, jövetelünk, menetelünk, ha messze útra mentünk is, száma nem lévén a' szolgállatnak, nem is vevődött bé. VII. Mind kerti, mind külső veteményünkbül úgy szőllő hegyeinkbül is dézmában 10-det adunk esztendőnként, egyéb adózással a' dézmán kivel nem köteleztetünk, hanem még eddig a' pennaticumot el nem múlatták meg venni. VIII. Puszta telek helységünkben nintsen.