Tóth Péter: Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Borsod vármegye, 1770 (Miskolc, 1991)

VÁLASZOK A KILENC KÉRDŐPONTRA

keze x vonása. /Notario carent./ /LS/ BAZmlt. BmLt. IV. 501/b. XXII. I. 400. SAJ0BAB0NY I. Más féle urbáriumunk nincsen, hanem 1755-dik esztendőben tekintetes Rottenstein Ignácz akkori tekintetes diós győri praefectus úrtul ki adatott, mely szerint esztendőbéli censusunk 350 rénes forint, emellett öl fát numero 128 tartoztunk Miskolczra vagy más hova be hordani, ennek vecturája a cruciferis 36. De ismét 48 ölet tartozunk egy pénz nélkül be szállítani, amely in summa tészen 176 forintot, nem különben minden esztendőben adunk numero 20 köböl zabot urbarial

iter, a dominium Lyukd réttyének kétszeri kaszállását, fel takarását és D. Győrben való bé szállítását falustul szoktuk véghez vinni, eő felsége szőllejében falustul szoktunk dolgozni, jól lehet egész tavaszi és nyári munkájáért szoktunk leválni fejenként 12 krajcárt, mindazáltal ősszel szedőköt, puttonosokot és az must alá szekereket D. Győrig egy pénz nélkül köteleztetünk adni, hasonlóképpen a dézma székekrül a borokot, nem csak a magunk dézmáját, de vidéki urakét is kínte leníte tünk be hordani. II. Semmi a féle praestatiók nem exigá1 tattnak tűllünk, az nemes káptalan idejében volt más féle contractusunk, mely szerint fizettünk numero 200 forintokot, 15 öli fát tartoztunk hordani D. Győrben sine solutione. III. Az fellyebb írt adózásokon kívül semmi adózások rajtunk nincsenek. IV. Egyéb hasznunk nincsen, hanem egy angarialis korcsmánk Amelyen egyebet bornál nem szabad árulni:/ és hat vagy hét szekér szénát termő rétünk vagyon, ellenben fogyatkozásink az árvizek miatt igen nagyok mind az réttyeinkben, vetéseinkben, szőllő hegyeinkben, kérteinkben, házainkban, el annyira, hogy gyakorta az házainkat is el sepri. V. Egész házhelyes gazda az két nyomásban /:minthogy nincs is két nyomásnál több:/ vethet el ki öt, s ki hat köblöt, szénát kaszálhatunk, amidőn ideje vagyon, 4 marhára négy szekérrel, sarnyút is igen