Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)

Bevezetés

tokát választottunk el egymástól. A gyűlés fajtáját csak igen ritka esetben említette meg a jegyző: ilyenkor ezt eredeti alakban hagytuk, egyébként pedig a "gyűlés" kifejezést használtuk, még akkor is, ha a bejegyzésekből kiderült volna, hogy milyen gyűlésről volt szó. Az időpont feloldása után minden esetben közöltük az eredeti datálási módot is, mégpedig a következő rövidítések alkalmazásával: f.-feria, a=ante, p.=post, f est. =f estum , D.=Domimca. A regesztákban, már csak a nyomdai lehetőségek miatt is, csupán az elkerülhetetlenül szükséges jelzések használatára törekedtünk. Ezek a következőek: -- egyenes zárójelek közé kerültek a sérülés, kopás miatt olvashatatlan szövegrészek kikövetkeztetett olvasatai, a nem kikövetkeztethetőket pedig egyenes zárójelek közötti pontokkal /.../ jelöltük; -- a /!/ jelzés-a nyilvánvaló hibára hívja fel a figyelmet, a /?/ jelzés pedig a külön jegyzetet nem igénylő bizonytalanságra; -- idézőjelet akkor alkalmaztunk, ha az ügyben szereplő személy mintegy megszólalt; -- gömbölyű zárójelbe kerültek a feloldott dátumok, a rangjelzők, illetve a regeszta készítője által szükségesnek ítélt megjegyzések. Sok esetben előfordul, hogy egy-egy bejegyzés mellett valamilyen, a tárgyra vonatkozó megjegyzés olvasható. Ha ez időben is összefügg a bejegyzéssel, akkor a regesztába került (például "levelet kell írni", "fizetett", stb.) A valószínűleg máskor, esetleg más kéz által írott megjegyzések (például "azt mondják, hogy megegyeztek", stb.) viszont jegyzetbe kerültek. Az ilyen módon elkészült regesztákat időrendbe raktuk, illetve a jegyzőkönyvben elfoglalt sorrendben hagytuk és megszámoztuk. A jelen kiadásban a regeszta sorszáma után a visszakereshetőség érdekében a kötet, illetve az eredeti számozás szerinti lapszámot is megadjuk zárójelbe téve. Az eredeti jegyzőkönyvi sorrendhez képest eszközölt változtatásokra, illetve a sorrendi bizonytalanságokra minden esetben a regesztákhoz csatolt jegyzetekben hívjuk fel a figyelmet. A jegyzőkönyv feldolgozott részében két papírszelet is található, amely az egybekötés során kerülhetett a kötetbe. Ezek egyike sem datálható pontosan: a 10-11. oldal közötti papírszelet Székely Antalnak egy olyan ügyét tárgyalja, amely nem kapcsolható össze datálható bejegyzéssel, sőt, a 686. és 716. sorszámú regeszták azt