Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)

Bevezetés

Ami a jegyzőkönyv anyagának a feldolgozását illeti, munkánk során a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának Levéltári Osztálya által kiadott szabályzatok (Munkautasítás a feudális kori megyei és városi testületi jegyzőkönyvek 1711 végéig terjedő részének a regesztázásához, illetve Az 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata) szellemében jártunk el. Eszerint minden egyes bejegyzést önálló egységnek tekintve, arról bő tartalmi kivonatot -- regesztát -- készítettünk. Az egyes regeszták tartalmazzák a bejegyzésben előforduló valamennyi személy- és helynevet, továbbá az összes olyan információt is, amely bármelyik tudományág szempontjából fontossággal bírhat. Emellett ahol módunk nyílt rá, a regeszta megfogalmazásával érzékeltetni kívántuk a bejegyzés stílusát, a kor hangulatát is. Néhány esetben értelmezni kellett olyan, főleg rövidített kifejezéseket, amelyek a jegyzőkönyv írója, illetve korabeli használói számára világosak voltak, a mai olvasót azonban esetleg megzavarhatják: ilyenkor az értelmezést beépítettük a regesztába. Erre egy példa: amikor a prokurátor "cum nostns" terjesztett elő valamit, a latin kifejezést "a vármegye által kiadott prokurátort valló levelet bemutatva" kifejezéssel adtuk vissza a regesztában. Bizonyos esetekben célszerűnek látszott több bejegyzést egy regesztában összevonni: így például ha valaki több személytől is kéretett jobbágyokat, de az ügyeket intéző szolgabíró azonos volt, akkor az egymás után bejegyzett keretesekről csak egy regesztát készítettünk. Előfordult viszont, hogy következetességi szempontok miatt az egyetlen ügyre vonatkozó, formailag különálló bejegyzések mindegyike önálló regesztába került: így például a 39-45. számú regeszták tulajdonképpen egy ügyben elhangzott válaszokat-viszontválaszokat tartalmaznak, mégis külön bejegyzésekként kezeltük őket, mivel más esetben megtörténik, hogy a válasz és viszontválasz közé több bejegyzés is ékelődik, tehát nem vonhatók össze. Ugyancsak külön regeszták készültek az olyan esetekben, amikor a bejegyzés két, egymástól eltérő és különböző tisztségviselő által intézett, vagy más és más következménnyel járó ügyet tartalmazott. A megyegyűlés fajtáját, időpontját és helyszínét megjelölő bejegyzéseket nem értelmeztük külön egységként, ennélfogva nem is készült róluk külön regeszta: kiemelésükkel az egyes tárgysoroza-