Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Tartalmi kivonatok (Miskolc, 1990)

Bevezetés

során keletkezett iratanyagot illeti, ennek sorsáról keveset tudunk. Az eddigi kutatások által kiderített nagyobb iratpusztulások mellett egyébbel is számolnunk kell: így például azzal, hogy voltak korábbi jegyzőkönyvek, amelyek ismeretlen körülmények között elvesztek. Erre egy jegyzőkönyvi adat szolgál bizonyítékul: eszerint az 1562. esztendő január 5-én tartott gyűlésén a vármegye közönsége úgy határozott, hogy "ezután a törvényszékek másnapján, azaz a keddi napon elő kell venni a régi jegyzőkönyvet, abból ki kell venni a régebbi pereket és azokban ítéletet kell hozni".^ A fennmaradt jegyzőkönyvek első kötete az 1558 és 1565 közötti időszak (egészen pontosan 1558. október 3. és 1565. június 7.) megyegyűléseinek anyagát foglalja magába. Az eredeti lapszámozás szerint 642 paginából áll, az újabb lapszámozások szerint pedig 330 folióból, illetve 648 paginából;az eltérés oka abban keresendő, hogy az eredeti lapszámozás nem foglalja magában az üres oldalakat és a bekötött papírszeleteket, az újabbak pedig következetlen módon hol beleveszik, hol pedig nem ezeket a folio-, illetve a lapszámba. A kötet, amennyire meg tudjuk határozni, gyakorlatilag két kéz írása: az első kéz az 1561. július 14-én (feria secunda post festum beatae Margarétáé), Zemplén oppidumban tartott gyűlés tárgyait írta be utoljára, míg a második kéz 1561. augusztus 25-től (feria secunda post festum beati Bartholomaei apostoli) vette át a jegyzőkönyv vezetésének a feladatát. Az eredeti lapszámozás szerint az első kéz írása a 228. oldalig tart, a másodiké pedig a 229. oldallal kezdődik. Nagy biztonsággal megállapítható ennek a két jegyzőnek a személye is: 1561 közepéig az 1559-ben a hivatalában megerősített Tibay Mihály deák volt a vármegye nótáriusa, őt pedig Csicsery Péter deák követte ebben a tisztségben. Természetesen ha nem túl nagy számban is, de találhatók más kéz által írott bejegyzések a kötetben. Ilyen például az, amely éppen Tibay Mihály deák jegyzővé választásáról szól.^ Nyilvánvalóan kötési hiba eredményeként került mostani helyére a 17-20. és a 21-24. pagina; az utóbbi négy oldal biztosan Csicsery Péter kézírása (amit a rendkívül jellegzetes "item quod" bejegyzés-kezdő rövidítés igazol egyértelműen), míg az előbbi négy oldal belső jegyek (például a vármegyei tisztségviselők nevei) alapján még későbbi lehet; a pontos datálás további kutatást igényel. Felmerülhet a kérdés: hogyan keletkezett ez a jegyzőkönyv? Az alább következendő megfontolásokból kiindulva azt kell gondolnunk,