Bánkuti Imre: A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai 1705 (Miskolc, 1990)

A szerkesztő előszava

A válasz egyszerű: a most kiadásra kerülő anyag megszerkesztett, készen álló, egységes egész, míg a megyében lévő levéltárak anyaga még e vonatkozásban feltáratlan. Ezek kigyűjtése évekkel későbbre tolta volna a dokumentumok megjelentetését, s annak csak a tudomány látta volna kárát. Természetesen belátható időn belül a megyében őrzött dokumentumok kiadása is sorra kerül. A megye levéltári anyagainak történeti feldolgozása, illetve közzététele az 1980-as évektől kezdve jelentősen eltér az utóbbi évtizedek forráskiadási gyakorlatától, amely elsősorban a történelem néhány nagy eseményére koncentrált; ebbe a koncepcióba tartozott bele a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc stb. dokumentumainak megjelentetése. A hosszabb történeti folyamatokból kiragadott dokumentumok gyűjtése úgyszólván kizárólagossá vált. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár az 1980-as évek óta már nem ezt a gyakorlatot folytatja. Pénzügyi lehetőségeink függvényében arra törekszünk, hogy az északkelet-magyarországi régió történeti dokumentumai minden korszak vonatkozásában kigyűjtésre kerüljenek mind a megyei, mind az ország más levéltáraiban őrzött iratokból, sőt külföldről is. A legnagyobb feladat jelenleg a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek adatainak kigyűjtése és tartalmi kivonatok (regeszták) formájában történő megjelentetése. Szeretnénk nemcsak Borsod és Zemplén, hanem Abaúj, Torna és Gömör jegyzőkönyvi sorozatát egymás mellett közzétenni. Az időrendben haladd munka nyilvánvaló, hogy sok év múltán juthat csak el a Rákóczi-szabadságharc időszakához. Mind Borsod vármegye, mind Zemplén vármegye, mind Miskolc város levéltára nagyszámú iratot tartalmaz a Rákóczi-szabadságharc időszakára vonatkozólag. Ezek kigyűjtése és részben teljes szövegű, részben tartalmi kivonat formájában történő kiadása több év munkája lesz. A Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sárospatakon, az egri érseki levéltár szintén tartalmaz erre az időszakra vonatkozó fontos dokumentumokat. A családi levéltárak (nagyobbik részét a Magyar Országos Levéltár őrzi) is jórészt kiaknázatlanok. Abaúj, Torna és Gömörkishont vármegyék Szlovákiában őrzött levéltárai is kutatóra várnak. Ezen kívül a Pozsonyban, vagy Bécsben őrzött iratanyagokról sem feledkezhetünk meg. Mindezeknek a feltérképezése megkezdődött. Sőt az elmúlt években - elsősorban kereskedelmi vonatkozásban - a krakkói levéltárak idevonatkozó dokumentumainak első számbevételére is sor került. A II. József-kori katonai országleírás kiadása, Bél Mátyás megyeleírásainak szintén magyar fordításban való megjelentetése is gyarapítja a XVIII. századra vonatkozó - a Rákóczi-szabadságharc tekintetében is használható - források szá-