Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
"Arccal a külterület felé!"
dekében. "A város lakossága körében mindinkább népszerűbbé válik az autóbusz. Most a pótköltségvetés a negyedik autóbusz beszerzésére 200.000 forintot engedélyezett. Az a tény, hogy már az első évben sikerült 4 autóbuszt beszerezni, remélhetővé teszi, hogy az 5 éves terv keretében megvalósul Miskolcnak minden irányban való autóbusz közlekedése"''" 5 - fogalmazta meg az igényeket a polgármester. Az autóbusz üzem működését szolgálta a központi garázs mielőbbi felépítésére vonatkozó terv. 1949 tervei között szerepel, hogy az államrendőrség utcai közlekedésről készített rendelkezései kapcsán határozatot hoztak a Kazinczy és Széchenyi utca sarkán felállítandó közlekedési jelzőlámpáról. A két utca jelentős gépjármű forgalmának biztonsága mellett, a jelzőlámpa a gyalogos közlekedés biztonságát is szolgálta. Ugyancsak a gyalogosok érdekében lett központi feladat a Széchenyi utca járdáinak kijavítása és a külterületi járdák gyors ütemű kiépítésének szorgalmazása. A nagyszabású tervek végrehajtásához a minisztérium 6 millió forint pótköltségvetést is juttatott a városnak. A pótköltségvetésből 200.000 ft jutott új autóbuszra; 200 ezer ft a külterületi járdákra; 180 ezer ft a Széchenyi utca járdáinak javítására; 40 ezer ft a forgalmi lámpára; az új autóbusz garázsra 900 ezer ft; és 20 ezer forint parkosításra és az utcák fásítására. Ugyanezen a napon került közgyűlési tárgyalásra a közlekedési Vállalat, majd a Köztisztasági Vállalat alakítása és a Gömöri pályaudvari felüljáró megépítése. 1945 a politikai, gazdasági változások mellett jelentős igazgatási változást is hozott a város életében: Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly-Tapolca átcsatolásával megalakult N-agy-Miskolc város. Az elképzelést az évtized eleje óta dédelgette a tanács, megvalósítása a bonyolult gazdasági és tulajdonviszonyok miatt csak a demokratikus kormányzati rendszerben volt lehetséges. Nagy-Miskolc várossá szerveződésének legnagyobb problémája a közlekedés lett. A diósgyőri nagyüzemek megnövekedett jelentősége és rohamos fejlődése szükségessé tette a tömegközlekedés gyors ütemű fejlesztését. A közlekedés igényeire jellemző adat, hogy az országban elsőként megépült Szinva-parti kerékpár-úton
