Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

"Arccal a külterület felé!"

1951-ben naponta 5300 kerékpáros járt munkába. Az autóbusz közlekedés gyors ütemű kiépítésének az úthálózat hiánya és a gépjárművek beszerzésének nehézsége szabott határokat az ötvenes években, így az elsó feladat a villamos közlekedés fejlesztése lett. 1950-ben megkezdődött a nagyarányú munka, a Marx tér és a Tiszai pályaudvar közötti kettős vágány kiépítése. Az 1952. december 13-án ünnepélyes keretek között üzembe helyezett pályán a vasgyári járatok fordulóideje a felére csökkent. A város nyugati részében kialakuló Kilián lakótelep forgalmának lebonyolítására 1963-ban megépült a Marx tér és Diósgyőr között is a kettősvágány. Ez azt jelentette, hogy a kelet-nyugati hossztengelyen 9,5 km hosszú, összefüggő villamos pálya jött létre. A hejőcsabai villamos más sorsra jutott. A kórház és az épülő lakótelepek forgalmát nem tudta a korszerűtlen pálya lebonyolítani, 1960. augusztus 18-án a vonalat felszámolták, feladatát autóbuszok vették át. A villamos pálya rekonstrukciójával párhuzamosan a közutakat is korszerűsítették. Ebben a munkában legjelentősebb eredmény a Bajcsy-Zsilinszky utcai aluljáró megépítése volt, ez kiküszöbölte a gömöri sorompót és lehetővé tette a Széchenyi utca meghoszszabbítását. Ez a megoldás 1914 óta szerpelt a városi tanács terveiben . A villamos vonal átépítések eredményeként a pálya km hossza 1944-hez képest csökkent, a forgalom azonban nőtt.Hozzájárult ehhez a járműpark fejlesztése is, 1962-től vesznek részt a csuklós kocsik a forgalomban. 1970-ben 32 ezer az un. ingázók száma, ebből 20 ezren villamoson utaztak a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. A 70-es években a villamossal párhuzamosan közlekedő autóbuszok rövidebb menetideje miatt a villamos forgalma átmenetileg csökkent. Amikor 1984-ben a Széchenyi utcáról a buszok terelő utakra kerültek át, a helyzet megváltozott. A miskolci villamos a háború előtt az egész országban a legdrágább volt. Egy munkás bérlet ára 6,60 pengő, azzal a megkötéssel, hogy csak a múszakváltáshoz indított járatokon lehetett igénybe venni. A felszabadulás után a díjszabás csökkentését megakadályozta az ország nehéz gazdasági helyzete miatt egyre