Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Üzemeltetés

járdák kötelező nyilvátartása az 1899-ben kidolgozott első fo­galmazása szabályrendeletben még szerepel, majd a többszöri át­fogalmazások során egyszerűen kimaradt. A mérnöki hivatal szakmai munkája mellett tanulságos megismer­kednünk az ott dolgozók jogaival és hivatali kötelezettségeivel. Szó esett már a szakalkalmazottakról, a mérnökök végzettségi elő­írásairól és javadalmazásáról. Ez utóbbi a századfordulón igen nagy megbecsülést jelez, általában a polgármester után következő legnagyobb fizetést. Az állandó évi bér mellett az építési díjak százaléka is magas jövedelmet jelentett. 1894-ben 4 hónapra 80 ft. építési illetményt számfejtettek Adler Károlynak, 1897-ben pe­dig a közgyűlés az illetmény megváltásáért már évi 800 ft-tal emeli meg az 1200 ft-os munkabérét. Az illetmény részét képezte a lakbér hozzájárulás. Ezen kívül a hivatalos utazások költsége­it is fedezte a város; megtérítette a gyorsvonat vagy bérkocsi költségét, a helyi közlekedést és a napidíjat. 1895-ben Ádler Ká­roly Budapesten járt a minisztériumban, költségszámláján szere­pel a miskolci állomásig használt bérkocsi, a gyorsvonat oda-visz­sza 14 fr-ért; Pesten villamosra és bérkocsira elköltött 3,20 ft-ot és két napra a vendégfogadó 3,60 ft-ba került, ehhez hoz­záadódott még a két napidíj: 2x4 Ft. 1 ^ Ez a javadalmazás megfe­lelő megélhetést biztosított, bizonyíték erre, hogy Ádler Károly­nak a Kazinczy utcán 1884-ben emeletes háza épült. A gazdasági élet gondjai a két háború alatt és a két háború között a bérből és fizetésből élő alkalmazottak életkörülménye­it erősen megrontották, az inflációk idején ez a tisztviselő ré­teg igen súlyos válságba került. Ennek ellenére a közszolgálat vonzó pálya maradt, ennek egyik oka, hogy elbocsátáspkra a leg­ritkább esetben került sor, másik oka a közalkalmazottak nyug­díjjogosultsága volt. A mérnöki hivatalban a hivatalos órák száma naponta 6 volt; 8-12-ig és 2-4-ig hétköznap, vasárnap 9-11-ig. A nyári időszak­ba június 1-től szeptember l-ig, 8-2-ig tartott a munkaidő, dél­után egy alkalmazott tartott ügyeletet. Különleges esetekben, mint pl. az árvíz, a tűzvészek vagy a háborús készültség esetén a polgármester rendeletére ez a munkaidő akár éjjel-nappali szol-

Next

/
Thumbnails
Contents