Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Üzemeltetés

szánt tereket, a zöldövezeteket, a sportlétesítményeket és nem utolsó sorban a gyárkörzeteket. Az elkészítés határideje 6 év volt, ennek ellenére, a végrehajtással megbízott minisztérium időről-időre jelentést kért a munka állásáról. 1941-ben a polgármester a miniszter érdeklődésére részletes tájékoztatót írt, nem az eddig elvégzett munkáról, hanem arról, hogy a munkát miért nem tudják elvégezni.Az alapproblémát az jelentette, hogy a város rendelkezésére álló régi kataszteri térképek pontatlanságuk miatt használhatatlanok voltak, az új felmérések készítésére hivatott Országos Háromszögelő Hivatal pedig a személyzet hiánya miatt a munkát nem vállalta. A főforgalmi úthálózat kijelölését csak a.város sík területein tudták volna elvégezni, mivel a város további fejlesztésre kijelölendő részei hegyoldalak, ezek azonban nincsenek felmérve és térképezve, így azokra tervezni nem lehet. A sík területeken sem volt jobb a helyzet, mivel ott lakóterületek részére megtörténtek a parcellázások, sőt befejeződött a beépítés is, így azok rendezése, az utcanyitások és utca szélesítések megoldása teljességgel lehetetlen. A tervezésekhez hiányzó alapvető felmérések, a térképek elkészítése és folyamatos kiigazítása 1890-től húzódó, el nem végzett munka volt. 1890-ben törvény rendelte el az úttörzskönyvek elkészítését, amelyről legközelebb, 1915-ben kapunk hírt annak kapcsán, hogy a bekövetkezett háború miatt a munka elvégezhető nem volt. Az anyagi fedezet még 1925-ben is szerepel a költségvetés tételei között, s mint láttuk, még 1941-ben sem készült el. Az úttörzskönyv fontosságát érthetjük meg, ha megvizsgáljuk, hogy milyen adatokat tartalmazott. A törzskönyv két részből állt: a térképekből és a kapcsolódó műszaki leírásokból, melyek külön készültek minden útvonalról. A helyszínrajzokat és műleírásokat a helyszínen szakértő bizottság hitelesítette. A változásokat minden évben elvégezték a térképeken, csatolva a változtatás okát bizonyító iratokat.

15 Az úthálózaténál nem volt jobb a helyzet a közmű hálózat esetében sem, a vízvezeték és csatornahálózat folyamtosan karbantartott kimutatása sem volt meg a mérnöki hivatalban. Az épülő