Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
Üzemeltetés
írta a tanácsnak: "Tudva lévő dolog, hogy a városi mérnöki hivatal felszerelése úgy műszerekkel, mint szakmunkákkal a legislegszegényebb. Az alábbiak éppen teljességgel hiányoznak, kivéve a saját tulajdonomat képező szakmunkák gyűjteményét."^ A panaszkodásra annak kapcsán került sor, hogy Adler megrendelt egy hatkötetes német szaklexikont és kérte a tanácsot, hogy a megrendelt könyvet a hivatal pénzén vásárolják meg, vagy, "ha erre azonban hajlandóság nem volna", előlegezzék neki az összeget, amit majd havi részletekben visszafizet. A lexikon egyébként 55 ft. 88 krajcárba került és Adler 10 ft-os részletekben akarta visszafizetni. A részletfizetésre nem került sor, mivel a tanács elfogadta a megrendelést és természetesen leltárba vette a könyvet. Az alapvető műszerek és szakkönyvek mellett a szakember hiány jelentette a legnagyobb problémát. "Nagyságos polgármester úr legjobban ismeri azon munkák mérvét, melyek a közel jövőben mérnöki hozzájárulással városunkban terveztetnek. Nem létezik hazánkban város, mely Miskolchoz hasonló fejlődéssel annyi középülettel, híddal, burkolattal bírván, ily mérnöki hivatallal rendelkezzen, melyben egy személyre a teendők összes halmaza esne, mint minálunk. A polgároknak a mai kor előhaladottsága, az azokból fejlődő igények oly működési tért szabnak a szakközegre, hogy annak egy ember nem felelhet meg. Annyival kevésbé pedig a közel jövőben, mivel a szabályozás terve, melyet a szakosztály már két év óta, mint elkerülhetetlen munkát sürget s melynek keresztülvitelére azonban legjobb akaratom mellett is hiányzott az idő, tovább el nem odázható, s ennek keresztülvitelére külön újra egy segédmérnököt felfogadni mellém, aki különben is a viszonyokkal aligha lenne ismerős, nem lenne célszerű. Mindezek alapján ismételve kérem a Nagyságos Polgármester urat, hogy a segédmérnök végleges rendszeresítése iránt a szükséges lépéseket megtenni méltóztassék"^ - írta jelentésében Adler Károly 1891-ben. A segédmérnök alkalmazása nem oldotta meg véglegesen a hivatal gondját, 1893-ban, amikor a segédmérnök megbetegedett, Adler Károly ismét kénytelen volt kérni a hivatal teljes átszervezését, ezúttal nyomatékot is adva a kérésnek: "Az