Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
Omnibusz - autóbusz
vonalon szándékozott megindítani a forgalmat, úgy, hogy átveszi az eszközöket és kifizeti az eddigi költségeket. Az üzem kezelését a város 10 évre a RT-ra ruházta, a megállapodás értelmében 10 év után a kezelés módjáról már nem a város, hanem az igazgatóság határoz. Az igazgatási kérdésekhez tartozik, hogy a részvénytársaság szerveiben; az igazgatóságban, felügyelőbizottságban stb. fele-fele arányban képviselteti magát a két alapító. A város majoritását az elnök személye biztosítja, aki a mindenkori városi polgármester. Az üzem 15 évre alakul, ennek leteltével, 1942. december 31én a részvénytársaság megszűnik, vagyona tehermentesen és díjtalanul a város tulajdonába megy át. A határozat megszületésének körülményei sokat elárulnak a városi apparátus módszereiről. Elsőként kell megemlíteni, hogy az iratok között megtalálható a Villamossági RT.tervezetének egy másik változata is, amely kevésbé előnyös a városra nézve. Ebben vörös és fekete irőnnal történt javítások jelzik, hogy a Villamossági RT. milyen engedményekkel tette elfogadhatóbbá javaslatát, feltehetően a többi ajánlattevő előterjesztésének ismeretében. A fentiekben ismertetett részvénytársaság történetében a legjellemzőbb szó volna , attól kezdve, hogy ha a részvénytársaság megalakult volna , de valójában nem alakult meg. Ennek két oka is volt, az egyik a közigazgatás bürokráciája, amely azt eredményezte, hogy a minisztériumok szakvéleményeinek késedelme miatt még 1928-ban is a szakértő asztalán elintézetlenül hevert a határozat. A lassú ügyintézés mellett az is számottevő volt, hogy sem a Kereskedelmi sem a Földművelésügyi Minisztérium nem viseltetett olyan határtalan bizodalommal a Villamossági Rt. iránit, mint a város. A Földművelésügyi Minisztériumnak erre az a vita adott okot, amely a Villamossági Rt. és az Erdőigazgatóság között folyt a lillafüredi autóbusz járat kapcsán, az utak használata miatt. A polgármester a "jó ügy" érdekében magánlevélben biztosította Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsost, hogy a jövőben a súrlódások megszűnnek és az "Erdőigazgatóság érdekei megvédést és kielégítést találnak." A Kereskedelmi Minisztériumban, hehezebb volt a helyzet, mi-
