Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

forrott építőmunka nyomaival."

103 A város legfelső, vezető rétege a magasabb tisztviselői osztály, az értelmiség és a vagyonosabb kereskedők és iparosok, akik azonban nélkülözik az egység erejét. Az ezen túli városi társadalomról, konkrétan a város derékhadáról, a „középosztályról" nem ejt szót, s a mimkásságról is csak úgy, mint politikai tényezőről: „a munkásság súlya és ereje sokkal nagyobb, mint volt a békeidőben, de korántsem olyan nagy, mint a háború alatt és után. A hadiüzemeket már leépítették, a munkások tömegesen távoztak Miskolcról."

104 Szabó Zoltán 1937-ben terjedelmesen adta közre Miskolcról szóló megfigyeléseit. A város társadalmáról, pontosabban a középosztályról nagyon tömören tett megjegyzést. A város befogadóképességéről írja, hogy „a Miskolcra érkezők körülbelül ugyanabban a híg és inkább materiális, mint szellemi értelemben váltak városivá, ahogyan a középosztályba érkezők váltak középosztályúvá. ...Nem hiányzott a mód a polgári életre, de hiányzott egy polgári szellemiség levegője."

105 Tehát a középosztálybeliek élték hétköznapi életüket, a magukhoz hasonlót befogadták, de ha meg is volt a lehetőség a polgári (kispolgári) életmód kialakítására, nem hatott az érkezőre egy feltételezett polgárváros hangulata. A középosztály életmódja leginkább a sajtóból rekonstruálható, s ez inkább a lakással, lakáskultúrával, az öltözködéssel, viselet-igények változásával, a társasági élet alkalmaival, fórumaival, az azon való megjelenéssel mérhető. L. Nagy Zsuzsa írja, hogy az első világháború után (amikor a középosztállyal elsősorban a keresztény köz- és állami tisztviselőket, az értelmiséget azonosították) az igyekezett megtartani korábbi zártságát. A származás, az azzal örökölt, átvett és képviselt hagyomány mellett a megszerzett diploma is a befogadás, elfogadtatás fontos kellékévé vált. Az 1920-as évek végének gazdasági válsága szétzilálta a középosztályt is, amennyiben az álláslehetőségek a diplomások előtt is leszűkültek, vagy egy időre le is záródtak. A miskolci arányokat sajnos nem mutatják statisztikák vagy városi !03 ZSEDÉNYI B. 1929. 50-51. p. ZSEDÉNYI B. 1929. 62. p. los SZABÓ Z. 1937. 269. p.