Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

feldolgozások, annyit azonban az országos helyzetről ismerünk, hogy 1930-ban a köztisztviselőknek már csak harmada származott hasonló családból, vagyis „a középosztály karakterét meghatározó társadalmi rétegből."

106 A monográfia korábbi részében (főleg a zsidóság polgárosodása kapcsán) többször említettük Vázsonyi Vilmos (1868-1926) országgyűlési hozzászólásait, beszédeit. Jogászként élethivatásának tekintette a városi polgárság szervezését és a polgári Magyarország megteremtését. Ennek elérése érdekében politikai pártot szervezett, amely 1900-ban Kolozsváron alakult országos politikai fórummá. Ez volt az első tudatos szerveződés, amely Demokrata Párt néven olyan demokratikus programot szervezett, illetve hirdetett, amely nemcsak a városi polgárság érdekeit szolgálta. (így általános és titkos választójogot követelt, a virilizmus eltörlését, az önkormányzati jogok kiszélesítését, a közigazgatás demokratizálását, a politikai szabadságjogok törvényes biztosítását, a vallásfelekezetek egyenjogúságát hirdette mások mellett.)

107 S bár Vázsonyi korai halála azt jelentette, hogy a liberális, demokratikus érzelmű polgári rétegek képviselete időlegesen megszűnt a parlamentben, a párt tovább létezett, sőt Miskolcon választási sikereket ért el. A Polgári Demokrata Pártnak olyan képviselői voltak az 1930-1940es években, mint Zsedényi Béla, aki nézeteit a helyi sajtóban rendszeresen kifejtette. Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselővel való kapcsolata révén 1930-ban közös listán a városi polgárság képviseletében beválasztották a törvényhatósági bizottságba, a közgyűlésbe.

108 A második világháború után a koalíciós pártok képviseletében ott találjuk az lij képviselő-testületben. Arra, hogy a polgári gondolkodásnak, mentalitásnak minden szakmai közegben volt bázisa, bizonyíték, hogy mellette Kormos Illés ügyvéd, Novotny Zoltán kereskedő, Országh József tanár nevével találkozunk még a testületben. 1949-re, korszakunk végére „eltűnik" a párt, s az a társadalmi réteg is, amelyet ők igyekeztek képviselni a városi politikai-közigazgatási életben. «* L. NAGY Zs. 1998. 7. sz. 40-41. p. 107 L. NAGY Zs. 1994. 5-6. sz. 59-61. p. 108 RUSZOLY J. 1992.123. p.