Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

rendjét tükrözte. 83 Putnoki Béla alapítója és szerzője volt a havonta megjelenő Miskolci Jogászélet című tudományos jogi szaklapnak, de önálló jogtörténeti munkái is megjelentek. (Igazságszolgáltatá­sunk a céhek idejében címmel Pécsett 1925-ben megjelent munkája alapmű a téma kutatói számára.) Kiemelkedő várostörténeti jelen­tősége van a Miskolci ev. Jogakadémia Tudományos Értekezések Tára és a Miskolci Jogászélet Könyvtára c. sorozatokban megjelent értekezéseknek. 84 Rázsó Imre az árvaszéknél, a hadirokkantak ügyeit intéző bi­zottságban, valamint a Kálvin Szövetségben végzett munkát, Rei­ner Samu 1899 óta volt gyakorló ügyvéd Miskolcon, s az első vi­lágháború után ő lett a város ügyésze, a kisajátítási-földosztási ügyek szakértője. Az 1920-1930-as évek sajtójában gyakran talál­kozhat az olvasó az 1881-ben Miskolcon született Silbiger Bertalan nevével. Budapest és Berlin után, 1909-től lett gyakorló ügyvéd Miskolcon. A közigazgatás és az intézményi élet állandó szereplője lett, mert kinevezték az 1920-as évek közepén az összes városi in­tézmény ügyészévé. Egy sor városi üzemet alapított, így a köz­élelmezési vállalatot, majd a szeszgyárat. Amikor a görögkeleti egyház vagyonát, műkincseit zárolták (az egyházközösség meg­szűnése felvetette a bolgároknak történő templom- és vagyonát­adást), ő lett a vagyongondnok, s neki köszönhető, hogy a mű­kincs-együttes szinte hiánytalanul együtt maradt. Az 1920-1940 közötti évtizedekben rohamos gyorsasággal alapították a különféle sportegyleteket. Ezek egy része - a lehetőségeken belül - hadi ki­képzést biztosított, más részük a tömegsportot, ill. az élsportolókat támogatta. A saját irodát felhagyó és a város érdekeit szolgáló ügyvéd a Miskolci Atlétikai Kör alelnöke lett. 85 Soldos Béla ügyvédként és kormánypárti politikusként lett Bor­sod és Gömör-Kishont vármegyék, valamint 1924-1926 között Mis­kolc főispánja. Elévülhetetlen érdeme, hogy politikai befolyását latba vetve országos akciót indított az aggteleki barlangrendszer rendbehozatala, feltárása és a turizmusnak történő átadása érde­83 FÜLÖP A. 1964. 76-77. p. 84 DOBROSSY I. 2003.10. köt. 57-58. p. 85 KŐRAKÓ B. - VÉR A. 1927. 205. p.

Next

/
Thumbnails
Contents