Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

tus püspök, Halmay Béla aki a közigazgatás valamennyi lépcsőfokát bejárta a jegyzőségtől a polgármesterségig, Kürcz Jakab ügyvéd, Lichteinstein László főispán és Papp Antal görög katolikus érsek. Közülük csak Halmay Béla élte túl a monográfia korszakhatárát, s ő 1953-ban a hortobágyi Borsos tanyára történt kitelepítés áldozata lett.) A törvényhatósági bizottságnak hivatalból, tehát a szakapparátusból is voltak tagjai. így 1929-től 11 fő. E korábban is citált törvény szerint vissza kell adni az önkormányzatoknak az 1886. évi XXI. tc-ben megfogalmazott autonómiát. Ez nem vált valóra, sőt az autonómia elvét a zsidótörvények és az 1942. évi XXII. tc. is súlyosan korlátozta. (A második zsidótörvény, az 1939. évi IV. tc. a virilisták közül töröltette a zsidó adófizetőket, majd a választott képviselők tagságát is felfüggesztette az önkormányzatokkal. Az 1942. évi XXII. tc. pedig a polgármesteri funkciót kivette a megpályázható állások köréből, s a belügyminiszter kinevezési hatáskörébe utalta. Szlávy László, Honti Béla és Gálffy Imre polgármestereket már „a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának átmeneti szabályozásáról" szóló törvény értelmében nevezték ki. így a „nemzet érdeké"-re hivatkozva szüntették meg az önkormányzatok legfontosabb jogát, az autonómiát.)

43 1929-től egy évtizeden át a törvényhatóság mirnkáját 7 önkormányzati ügyosztály, 6 szakhivatal és 13 városi kezelésű üzem, vállalat vezetői „hivatalból" segítették.

44 Az 1929-es választásokkal sokat foglalkozott a Fehér Ödön felelős szerkesztésében megjelenő - akkor ellenzéki - Reggeli Hírlap. A demokratikus blokk elnöke Ferenczi Károly volt, aki egy vezércikkben hangsúlyozta, hogy „a két párt programja a kardinális kérdésekben teljesen összevág. Az autonómia érvényesülése, takarékosság és egyszerűsítés a közigazgatásban, a terhek enyhítése, új jövedelmi források megnyitása, új munkaalkalmak teremtése, céltudatos városfejlesztési politika, összhangban a pénzügyi teljesítőképességgel, oly célkitűzések, amelyeket mindkét párt teljes egyértelműséggel vall magáénak. Fennmarad még a világnézeti különb43 DOBROSSY 1.1995. 48-57. p. 44 FÖLDES L. 1930. 38-41. p. és a „Magyar Élet" címtára, 1940. 36-41. p.