Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

teiri családok jelentenek, ahol apa és fia fél évszázadon át szerepet játszik a város társadalmi életében. 1909-1929 között nem volt új önkormányzati választás, így a város vezetó' testületébe valaki elhalálozása után a választott póttagok közül hívtak be a megfelelő pártlistáról „utódokat". Bár 1920-ban megtörténtek a háború utáni első országgyűlési képviselő-választások, az 1920. évi VII. tc. úgy rendelkezett, hogy meghosszabbítja a megyék és városok választott tisztségviselőinek mandátumát. így került sor 1929 novemberében a XX. század második s a Horthy-korszak első helyhatósági választására. Erről az 1929. évi XXX. tc. szólt, amely lényegesen megváltoztatta az önkormányzat összetételének arányait. A városi 138 fős törvényhatósági bizottságba a legtöbb adót fizetők „kúriájá"-ból 48 rendes és 24 póttag volt választható. A 288 személyt tartalmazó listát három 96 fős csoportra, vagyis kúriára osztották. A „leggazdagabb" a „közép gazdag" és a „gazdag" besorolású kúria 96-96 tagja választott 16 képviselőt és 8 póttagot. így a 48 választott virilis átfogta a legtöbb adót fizetők teljes társadalmát. A virilis jelöltek választásánál is természetesen érvényesült a pártállás, a párthoz való tartozás mint fontos aktuálpolitikai kérdés. A 10 kerületre osztott város szavazati joggal rendelkező több, mint 20 000 lakója szintén 48 küldöttet választott az önkormányzatba. A helyhatósági választásokon két nagy politikai csoportosulás mérette meg magát. Az egyik hivatalosan is „demokratikus blokk"-nak, a másik „keresztény községi párt"-nak nevezte magát.

41 A választókörzetek lélekszámának ill. nagyságának megfelelően 4 körzet 6-6 küldöttet, 6 körzet 4-4 küldöttet választhatott.

42 A 48-48 virilistát és választott képviselőt a decentralizált állami szervek, a különféle érdekképviseletek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara), és valamennyi egyház, működő felekezetek képviselői egészítették ki. Ok összesen 28-an voltak. A szakmai, politikai érdemek elismerése jutott kifejezésre abban, hogy örökös tagok is választhatók voltak. (így lett a miskolci törvényhatósági bizottság örökös tagja Bulyovszky Gusztáv főügyész, Farkas István reformá41 Reggeli Hírlap, 1929. október 27. 42 Reggeli Hírlap, 1929. október 5.