Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

akaratlanul is átsző pozitív és negatív értelemben egyaránt a fokozott politikai-ideológiai meghatározottság. Korszakunk magyar művészete legtöbb szállal három állami intézményhez kapcsolódott: a Képzőművészeti Főiskolához, az Iparművészeti Iskolához és a Műegyetemhez.

658 Ez fontos momentum a vidéken alakuló képzőművészeti élet szempontjából is (művésztelepek, szabadiskolák). A művészeti közélet is pezsgésnek indul. „A két világháború között szinte soha nem látott méreteket öltött a művészek társadalmi szervezetekbe (szövetség, testület, társulat, társaság, egyesület csoport, műhely, céh, egylet, kör stb.) tömörülése és ezek működésének aktivitása.... A művésztársadalom berkeiben zajló szervezkedés ugyanis a társadalom egészére jellemző mozgás része volt. A hasonló társadalmi és gazdasági helyzet, hasonló foglalkozás, lakóhelyi vagy felekezeti hovatartozás, lokálpatriotizmus, művelődési és szórakozási igény, háborűs múlt és érdemek, korosztályi együvétartozás stb. és az ezekből levezetett, jól rosszul felfogott érdekközösség, világnézeti, elvi platform, utilitarista cél stb. szerepelt a különböző szervezetalakítások indítékai között...A művészegyesületek nagy száma azt bizonyítja, hogy a művésztársadalom minden szempontból megosztott és mobil volt."

659 Budapesten kívül, az előző korszakban alapított, s a korszakunkban is működő soproni, győri, szegedi, debreceni, hódmezővásárhelyi, miskolci, békéscsabai székhelyű szervezetek mellett Kaposvárt, Pécsett, Baján, Kecskeméten, Pápán, Egerben, Szombathelyen stb. működtek egyesületek. A kifejezetten művésztelepi szervezetek közül 1926-ban a Hódmezővásárhelyi Művészeti Társaságot és a Miskolci Művészek Társaságát, 1928-ban a Szentendrei Festők Társaságát alapították.

660 658 NÉMETH L. 1981. 37 p. 659 Ezek közül is jelentősebbek: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége (1932), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete (1926), a Szinyei Merse Pál Társaság (1920), a Benczúr Társaság (1921), a Paál László Társaság (1921), a KUT Képzőművészek Új Társasága (1924), az UME Új Művészek Egyesülete (1925), a Munkácsy Céh (1928), a Lechner Ödön Társaság (1928), Magyar Képírók Egyesülete (1933). 660 NÉMETH L. 1981.49 p.