Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

majd újra külföldön élt. 1931-től Londonban, 1937-től Amerikában telepedett meg. 1911-ben, hajdani iskolája jubileumán találóan jellemezte az akkori magyar (miskolci) szellemi életet: „Nálunk nemcsak az írók apostolok, hanem a közönség minden tagja, aki könyvet olvas. Itt lázítani kell az embereket az olvasásra."

598 Mintegy 12 színmű és 5 regény maradt utána. 2004-től (halála 30. évfordulójától) a hajdani diák emlékét, a város tiszteletét emléktábla idézi. Lengyel (Lebovics) Menyhértre mint a „Nyugat utoljára kidőlt tölgy"-ére emlékeztek temetésen.

599 SZABÓ LŐRINC (Miskolc, 1900. március 1. - Budapest, 1957. október 3.) Kossuth-díjas (1957), városunk szülötte. A Vörösmarty u. 14. sz. alatti házban született (már lebontották), s itt élt, amíg szülei Balassagyarmatra nem költöztek. A Tücsökzene különös szonettjeit át- meg átszövik az emlékek, de a miskolci emlékek itt is szomorűak. „Emlékszem az Avasra és nagy salakhegyre valahol a vasútnál. Cselédünk kiejtett az ablakon, sírtam. Édesapám vasutas volt, felvitt a mozdonyra, nagyot fütyültem a gőzsíppal"- így emlékezik a naplóíró.

600 A Tücsökzene költője többet érez, bár ezek a képek általánosak: „konyha, gang, kert; és sok kukorica; /majd az utcán túl, tisztán felragyog / a sakk-kocka-táj, földek, házsorok, / telepvége... Por (vagy sár!) volt az út..." S az „Apámtól féltem" verskezdet, a testvéreitől „lemaradt", magányos ember keserű elégedetlensége nyomasztó és félelmetes volt, akár Tóth Árpád szobrász apjáé.

601 A testvéreitől elmaradt, latinból kibukott és kovácsnak, fűtőnek kényszerült apa keserű türelmetlensége ijeszti, szorongással töltötte el gyermeklelket. Anyai emlékei oldottabbak. („Anyám szeretett.") Géza bácsi „varázsboltjában" - az üvegezőben, ahol „Tündérország" készül szeretett időzni. Géza bácsi humora, s a „szépnevű" Zöldfa utca, „A fehér varázst ők festegetik"; míg az apa emléke ijeszt és áld is egyszerre. „A sok keserűség, / ami benne volt, megkeserített / 598 KÁRPÁTI B. 1987. 18-37. p. 599 DOBROSSY I. 2006. 322. p. 600 SZABÓ L. Naplók, levelek, cikkek, 1974. 5. p. 601 TÓTH E. Családi emlékek Tóth Árpádról, 1985. 36. p.