Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

bermünket is... Több mint négy évtized / kellett hozzá, hogy végre, szív szerint, / békét kössünk egymással, újra, mind.. ."

602 1924. december 7-i miskolci látogatásakor a Gergely Sándor által szervezett irodalmi matinén a háború utáni magyar irodalom szellemi irányáról és tartalmáról tartott előadást. A bevezetőt Gergely mondta, Kodolányi János egy novelláját olvasta fel, Holló Klára, Erdélyi József, Fodor József, Sárközi György és Szabó Lőrinc verseket szavalt, Tomay Béla (a Miskolci Nemzeti Színház tagja) pedig Kodály-dalokat énekelt, Vándor (Venetiáner) Sándor karnagy kíséretében.

603 Verseit (1922-1957-ig) 19, műfordításait 20 kötet őrzi. Háromszor Baumgarten-díjat (1932, 1937, 1944), 1954ben József Attila-, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. SIMÁNDY PÁL-t (Gombor Ferenc, Igrici, 1891. január 5. - Budapest, 1978. szeptember 9.) is a gimnáziumi évek kötik Miskolchoz. Ezekre az évekre emlékezik a diák a századfordulón c. életrajzi regényében. („A Tiszai pályaudvaron szálltunk ki, s onnan rokontmkhoz, Tompa nagyanyó öccsének a családjához igyekeztünk, a Zsolcai kapuba. Szüleim velők egyeztek meg az ellátásomra. Voltam már náluk többször is, amikor nyaranta dinnyét vittünk eladni Miskolcra.

604 Sárospatakon végzett teológiát (itt vette fel a Simándy Pál írói nevet.) 1915-1917-ben Losoncon, illetve a fővárosban vallástanár. 1919-ben szakított a papi pályával. Igriciben részt vett a forradalmi mozgalomban, emiatt 1920 januárjától augusztusig börtönben is ült. Aztán Losoncra költözött, itt könyvkereskedést nyitott, s az itt alapított Madách Kör vezetője, a Mi Lapunk szerkesztője és a népi írók „szálláscsinálója" lesz Csehszlovákiában. 1931-ben hazatér, s 2 éves állástalanság után BajcsyZsilinszky Szabadság c. lapjának szerkesztője. A negyvenes években (többek között) a debreceni Tiszántúl c. lapot szerkeszti, s a Magyar Élet kiadóvállalat lektora. 1945-1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium népművelési előadója. Szépirodalmi 602 SZABÓ L. Apám; Tücsökzene 1947. Életmű-feldolgozását a továbbiakban (1918-tól 1957-ig) lásd Kabdebó Lóránt monográfiájában I-I1I. Szépirodalmi, 1970.1974, ill. 1986. 603 Közli Kabdebó Lóránt a Szabó Lőrinc lázadó évtizede 1918-1928 című kötetében. Budapest, 1970. 668-669. p. 604 SIMÁNDY P. Diák a századfordulón, Budapest, 1966.