Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

tanulmányok Bécsben és Budapesten. 1887-ben avatták doktorrá Budapesten. A diploma megszerzésének évében a Közmunka és Közlekedési Minisztériumban kapott állást, ahol 1890-ig dolgozott. Saját kérésére került Miskolcra a Kamarához, ahol 1879-1890 között a titkári teendőket Kovács Gyula látta el. Kovácsot a kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki titkárnak, s a tudományegyetemre a nemzetgazdaságtan és pénzügy tanárának. Az ő státusát „örökölte" Szentpáli István, s 1902-ig közösen koordinálták Sugár Ignáccal a kamarai irodát. Közösen is tanítottak a középkereskedelmi iskolában. Szakmai felkészültsége és népszerűsége vezette az 1902. évi polgármesteri választásba. Kun József városi főjegyzőt és Petró József ügyvéd, múzeumi elnököt maga mögé utasítva lett első ízben polgármester. A rá váró feladatok legfontosabbika Miskolc XVIII. századtól húzódó jogi státusának rendezése volt. Részese annak a munkának, amely eredménye az 1907. évi LI. törvénycikk lett. Ez a rendezett tanácsú városból Miskolcot a megyével hasonló hatáskörű törvényhatósági jogokkal ruházta fel. (Miskolc önálló törvényhatósági jogú város lett, amely a gyakorlatban 1909-től lépett érvénybe.) Szentpáli tudományos munkáinak egyike az az „Emlékirat", amely előkészítette ezt a jogi változást. A második polgármesteri ciklus után egyértelmű lett, hogy a polgármester „nyugat-európai ízlést, széles látókörű tudást, modern városfejlesztési programot" képvisel és valósít meg. Ez vezetett 1912-1916 között első ízben országgyűlési képviselőségéhez. (A város déli kerületében, az elhunyt Görgey László helyett választották.) Első polgármesteri ciklusát a város területének és vagyonának nagyfokú gyarapodása jellemezte. 1917-ben a város újra polgármesterré választotta, s ez a ciklus 6 évig tartott. A háború végén és a Tanácsköztársaság idején is elfogadott vezetője volt Miskolcnak. Ahogyan képviselte a várost a miskolci csata idején, ugyanúgy része kellett hogy legyen az 1919. augusztus 4.-november 15. közötti román megszállásnak. 1920-tól már betegségével küzdött, mégis elvállalta 1922-ben a másodízbeni országgyűlési képviselő-