Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

jogot és bölcsészetet hallgatott. Első munkahelye - érdeklődésének megfelelően - a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtára volt, ahonnan a Honvédelmi Minisztériumba került. Első hírlapi, s történeti tárgyú írása 1878-ban a miskolci árvízről jelent meg, majd egy év múlva Borsod megye régészeti lelőhelyeit mutatta be az Archeológiai Értesítőben. A régészet iránti elkötelezettségéhez kezdettől társult a múlt dokumentumainak levéltári kutatása és elemzése. A címertannal, a pecséttannal való foglalkozás számos tudományos munkájában érhető tetten, de nyelvészkedett, s érdeklődéssel fordult az irodalom és a művészetek felé is. Ennek eredményeként 1882-1885 között négy kötetben dolgozta fel a magyar képzőművészet remekeit. „Az országos magyar történelmi ötvösmű kiállítási emlék" című könyve egyben archeológiai doktori munkája is. Életének időben leghosszabb vállalkozása Miskolc ötkötetes monográfiájának elkészítése és megjelentetése volt 1885-1911 között. Munkája és megbízatásai a fővároshoz kötötték, így a monográfia helyi levéltári kutatásait közeli szakember barátaira, legfőképpen Miskolczy Simon Jánosra (1880-1914) bízta. A negyedszázad alatt készített pozitivista szemléletű feldolgozás - még ha egyes részei mutatnak is egyenetlenségeket - mindmáig eredményesen szolgálja a várostörténeti kutatást. 1927-ben, halálakor - s a monográfia utolsó kötete megjelenése után másfél évtizeddel - Leszih Andor írta Szendrei Miskolcáról, hogy „művét használják ma is és használják mindaddig, amíg az víjabb részletkutatások összességétől valaki egyszer megírja az új idők új módszereivel a város történetét. Addig még mindig hozzá fordulunk adatokért és belőle olvas néhol költői szépen megírt részleteket az érdeklődő."

457 Szendrei a monográfia munkálatai közben - hadtörténeti ismereteinek gyarapítása céljából - tanulmányúton járt Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban. Az országos régészeti és embertani társulat főtitkáraként 1896-tól - számos jelentős régészeti kutatást is vezetett. Környezetünkben Muhi város romjait ásta, a miskolci templomokat és a diósgyőri őskori barlangokat kutatta, foglalkozott a diósgyőri vár történetével, a tapolcai apátság feltételezhető helyével, s ezekkel a 457 LESZIH A. 1927.147-148. p.