Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az 1948. évi XXXIII. tc. kimondta „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvételét, valamint a volt egyházi iskolák személyi állományának állami szolgálatba történő átvételét. Az ősi miskolci református gimnázium államosítása 1948. július 15-én történt meg, s a gimnázium 1950-től Mikszáth Kálmán néven folytatta működését, természetesen a korábbi időszakoktól eltérő szellemben és pedagógiai elvek alapján.

420 (A fiúgimnáziumot 1953-ban összevonták az egykori katolikus, akkor már Földes Ferencről elnevezett gimnáziummal.) (Miskolci Kir. Kat. Főgimnázium; Fráter György, majd Mikszáth Kálmán Gimnázium) A XIX. század utolsó éveiben a közvélemény nyomására elkezdődött a négy évfolyamos Kir. Kat. Gimnázium 8 évfolyamos gimnáziummá fejlesztése.

421 Ez a törekvés 1907-re vált valóra, arninek eredményeként az 1907-1908. tanévben megindult a gimnázium V. évfolyama és az 1910-1911-es tanévben már érettségizhettek a diákok. 1910-1911 között Orczy Gyula budapesti műépítész tervei alapján a korszakra jellemző gyorsasággal felépült a gimnázium modern épülete. 1911 szeptemberében a nagyon jól felszerelt 16 tantermes gimnáziumban elkezdődhetett az oktatás.

422 A gimnázium nevében szerepelt ugyan a katolikus elnevezés, ami korántsem jelentette azt, hogy csak ennek a vallásnak a hívei járathatták ide gyermekeiket. Az első világháború előtti években a tanulók 40-50%-a volt más hitvallású, közülük nagyon sok zsidó. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an voltak izraeliták. A diákok döntő része középosztálybeli volt, többnyire miskolci. A tanulók harmada Miskolc környéki falvakból, kis rész Zemplén, Szabolcs, Abaúj-Torna és Szepes különböző településeiből származott. Az utóbbiak a gimnázium intemátusát vették igénybe a minorita rendházban.

423 1921-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérirrm elrendelte, hogy a magyar történelem neves személyiségeiről nevezzék el a középiskolákat. A tanári kar Nagy Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Fráter 420 DEÁK G. 1985. 53-54. p. «1 LÉNÁRT B. 2003. 912-913. p.; SZELESTEI N. L. 1988. 800-808. p. J22 VUCSKITS J. 1929. 210-212. p. 423 MÁDAI Gy. 1985. 72. p.