Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

háztagok egyházi adójának egy része fedezte. Az őstermelők ter­mészetesen, búzában fizették a tandíjat, míg a tisztviselők és al­kalmazottak, kereskedők és iparosok gyermekeik után búzapari­tásban. 415 Az egyház különféle alapítványokat, szervezeteket mű­ködtetett a tehetséges, de szegény sorsú tanulók támogatására, ami lehetővé tette, hogy a társadalom alsóbb rétegei is érettségi vizsgát tehessenek. Ilyen szervezet volt többek között az 1931-ben meg­alakult Volt Növendékek Szövetsége. 416 1936-ban a gimnázium igazgatói székében Csorba Györgyöt, a tudós matematikust Porcs Kálmán váltotta fel, aki történelem-latin szakos tanár volt és 1899-től oktatott az intézményben. Az ő igaz­gatósága alatt, 1937-ben vette fel az iskola Lévay József nevét és 1939. szeptember l-jén nyílt meg a gimnázium internátusa. 417 A reformátusok oktatási intézményében a XX. századot meg­előzően az „Alumucum", majd a „Tápintézet" adott ebédet és va­csorát a szegény vidéki tanulóknak. Az első világháború évei alatt a Tápintézet - amely „kosztostartó helyeken" 3-5 fős csoportok­ban helyezték el a gyerekeket - megszűnt. Az 1930-as években az iskolai menza biztosította a szegények ellátását. A korábbi intéz­mények szerepét pótolta az internátus, amelyet az egyház a Kos­suth utcai református paplak átalakításával, kibővítésével hozott létre 20-22 diáknak. Az internátus megnyitása idején a gimnázi­umban 640-en tanultak. A diákok közül 153-an részesültek tandíj­mentességben. 43 laktak internátusban (21 fő a Gyémánt izr. inter­na tusban). A vidéki, de Miskolcon családoknál élő diákok száma 67 volt. Nap mint nap 214-en jártak be. Összességében tehát a gim­názium tanulóinak több mint 50%-a (324 fő) Miskolcon kívüli tele­pülésről származott. S ez az arány az iskola két világháború közötti időszakára jellemző. A diákok 90%-a Miskolc vonzáskörzetéből, a Sajó-völgyi falvakból és az abaúji Cserehát vidékéről származott. A többiek Heves, Máramaros, Mosón, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Pest, Hajdií vármegyékből érkeztek és országhatáron tú­415 LEHOCZKY A. 1970. 137. p. (A pengő bevezetése előtt 1 mázsa búza árát 100 000 koronában számolták.) 410 DEÁK G. 1985. 53. p., HIDEGH Á. 2001. 496-502. p. 417 Magyar Jövő 1937. szeptember 2. Porcs Jánosra vonatkozóan DOBROSSY I. 2003. 42-43. p.

Next

/
Thumbnails
Contents