Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

osztályú képzést tették volna lehetővé. A 8 osztályos képzés beve­zetését Klebelsberg miniszter szükségesnek tartotta, de a pénzügyi lehetőségek miatt bevezetését csak később tartotta megvalósítha­tónak. 344 A népiskolai építési program keretében Miskolcon is sor került az egyházi iskolák bővítésére. A katolikusok egykor 3 kü­lönálló iskolája helyett 1927-ben egy új épült a Kossuth utcában, amely egyúttal állami intézménnyé vált. A katolikusok Vörösmar­ty úti iskoláit is egy épületbe vonták össze, mely 3 tantermes lett. 345 Miskolc közoktatásban azonban akkor következett be lényeges változás, amikor Hodobay Sándor polgármestersége idején jelen­tősen bővült az Apponyi Albert utcai iskola és felépült a Soltész Nagy Kálmán utcai monumentális iskolaépület, amely közel 600 diák befogadására volt alkalmas. Kolumban Lajos tanfelügyelő szerint a jelentős fejlődés ellenére is még 25 új tanteremre lett vol­na szükség, hogy a kívánalmaknak megfelelő elemi iskolai oktatás folyjék Miskolcon 1929-ben, amikor a 14 elemi iskolában a 4950 beiratkozott tanköteles oktatását 121 tanító látta el. 346 A miskolci elemi népiskolák 1929-ben 347 Az iskola helye és jellege Tanulók száma Tan­termek száma Tanerő Össze­sen Az iskola helye és jellege Tanulók száma Tan­termek száma Férfi Nő Össze­sen 1. Kun József utcai állami iskola 611 15 9 10 19 2. Szent István úti állami iskola 1022 12 8 15 23 3. Apponyi Albert utcai állami isk. 506 10 4 8 12 4. Soltész N. K. úti állami iskola 561 13 6 9 15 5. MÁV-telepi állami iskola 354 6 4 6 10 6. Bársony János utcai r. kat. isk. 129 3 2 1 3 344 SZABÓ T. 1994. 547. p. 345 HOM. HTD. Ltsz.: 76.891.2.; DOBROSSY I. 2003.197-202. p. 346 KOLUMBAN L. 1929. 229-233. p. 347 ZSEDÉNYI B. 1929. 78. p.

Next

/
Thumbnails
Contents