Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

osztályú képzést tették volna lehetővé. A 8 osztályos képzés bevezetését Klebelsberg miniszter szükségesnek tartotta, de a pénzügyi lehetőségek miatt bevezetését csak később tartotta megvalósíthatónak.

344 A népiskolai építési program keretében Miskolcon is sor került az egyházi iskolák bővítésére. A katolikusok egykor 3 különálló iskolája helyett 1927-ben egy új épült a Kossuth utcában, amely egyúttal állami intézménnyé vált. A katolikusok Vörösmarty úti iskoláit is egy épületbe vonták össze, mely 3 tantermes lett.

345 Miskolc közoktatásban azonban akkor következett be lényeges változás, amikor Hodobay Sándor polgármestersége idején jelentősen bővült az Apponyi Albert utcai iskola és felépült a Soltész Nagy Kálmán utcai monumentális iskolaépület, amely közel 600 diák befogadására volt alkalmas. Kolumban Lajos tanfelügyelő szerint a jelentős fejlődés ellenére is még 25 új tanteremre lett volna szükség, hogy a kívánalmaknak megfelelő elemi iskolai oktatás folyjék Miskolcon 1929-ben, amikor a 14 elemi iskolában a 4950 beiratkozott tanköteles oktatását 121 tanító látta el.

346 A miskolci elemi népiskolák 1929-ben

347 Az iskola helye és jellege Tanulók száma Tantermek száma Tanerő Összesen Az iskola helye és jellege Tanulók száma Tantermek száma Férfi Nő Összesen 1. Kun József utcai állami iskola 611 15 9 10 19 2. Szent István úti állami iskola 1022 12 8 15 23 3. Apponyi Albert utcai állami isk. 506 10 4 8 12 4. Soltész N. K. úti állami iskola 561 13 6 9 15 5. MÁV-telepi állami iskola 354 6 4 6 10 6. Bársony János utcai r. kat. isk. 129 3 2 1 3 344 SZABÓ T. 1994. 547. p. 345 HOM. HTD. Ltsz.: 76.891.2.; DOBROSSY I. 2003.197-202. p. 346 KOLUMBAN L. 1929. 229-233. p. 347 ZSEDÉNYI B. 1929. 78. p.