Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
7. Vörösmarty utcai r. kat. iskola 127 3 2 1 3 8. Kossuth L. utcai kincstári iskola 162 4 4 4 9. Városház téri r. kat. iskola 311 6 6 6 10. Palóczy utcai ref. fiúiskola 241 5 5 5 11. Palóczy utcai ref. Leányiskola 185 4 — 4 4 12. Zöldfa utcai ref. leányiskola 28 1 — 1 1 13. Kálvin utcai izr. Fiúiskola 357 8 8 8 14. Kálvin utcai izr. leányiskola 356 8 — 8 8 Összesen: 4950 98 48 73 121 Az 1929-1933 közötti nagy gazdasági világválság időszakában a súlyos anyagi gondok ellenére is a város és az egyházak az iskolák fenntartásán túl fejlesztésre is vállalkoztak. Az 1930-1931-es tanévben 17-re emelkedett az alsófokú népoktatást szolgáló intézmények száma l-l állami, felekezeti és magániskola alapításával. A 6 állami, 10 felekezeti és 1 magániskolának 127 tanítója volt. Az 1929-1930 közötti népiskolai adatokat összevetve megállapítható, hogy míg az iskolák száma hárommal növekedett, addig a tanítóké csak hattal. Ez azzal magyarázható, hogy az új iskolák 2 tantermes, 2 tanerős intézmények voltak, vagyis a fejlődés bizonyos értelemben visszafejlődést jelentett, mert kis létszámú és tanári karú iskolák számát növelte. Ugyanakkor a tantermek számának növekedése sem enyhítette a túlzsúfoltságot, nem elégítette ki az igényeket, amit a tankötelesek számának emelkedése igényelt volna. 1929 és 1931 között a tankötelesek száma közel 750 fővel emelkedett. A miskolci elemi iskolába járók száma elérte az 5686-ot, s ezek közül csak 312 volt ismétlőköteles. 348 Klebelsberg Kunó rendeletei nyomán az 1930-as évek elejére jóval többen jártak iskolába. A kultuszminiszter által szorgalmazott törvények hatására a be 348 Vö. LEHOCZKY A. 1970.135-140. p.